A felnőttkori dadogás megszüntetéséhez nem elég a logopédus: pszichológiai segítségre is szükség van

A dadogást a legtöbben a gyerekkorhoz kötik, pedig nem ritka, hogy felnőtteknél is előfordul. Az emberek 1%-a, azaz 70 millió ember dadog, ennek aránya gyerekkorban 3-5%, de a legtöbben kinövik. Közel háromszor annyi férfi érintett, mint nő. 

Esetenként a dadogás felnőttkorban valamilyen neurológiai trauma, stroke vagy droghasználat, esetleg baleset következményeképp jön elő. Egy nő például egy fejsérülést követően vált dadogóvá, míg egy másik férfi öngyilkossági kísérlete óta beszédfogyatékos. Leggyakrabban azonban a kezeletlen gyerekkori dadogásból alakul ki a későbbi probléma.

Mit nevezünk dadogásnak?

A dadogás a szavak, szótagok vagy csak egyes hangok ismétlését jelenti. A hangok akaratlan elnyújtásával megszakad a beszéd folytonossága, ami kényelmetlen helyzetbe hozza a beszélőt - és sokszor a hallgatóságot is. A dadogókat gyakran úgy kezelik, mintha beszédhibájukon kívül mentális problémákkal is küzdenének, pedig erről szó sincs. A dadogás legtöbbször feszült, stresszes helyzetben jelentkezik, amikor az egyén amúgy is felfokozott lelkiállapotban van. Mondhatni, a legalkalmatlanabb pillanatokban nem tud úgy megszólalni a beteg, ahogy szeretne.

A 2010-ben négy Oscar-díjat is bezsebelt hollywoodi produkció, A király beszéde VI. György példáján keresztül sokaknak reményt adott, hogy meg lehet küzdeni a legsúlyosabb dadogással is, csak meg kell találni a megfelelő terápiát és szakembert. 

A dadogás okai

A dadogás kialakulásának oka azonban ma sem tisztázott, de számos hipotézis és elmélet létezik a jelenségről. Kutatások alapján a genetikai háttér is közrejátszik, a dadogás ugyanis örökölhető. Egy olyan gyerek, akinek első ágú rokonai közt van dadogó, háromszoros valószínűséggel válik beszédfogyatékossá, ehhez viszont külső faktorok jelnléte is kell. Ilyen például a stressz, a nyelvi késés vagy a szülői nyomás. Fejlődésbeli eltérések, a beszéd késése vagy más beszédzavarok, gyerekkori traumák is valószínűsítik a dadogás megjelenését. A gyerekkori dadogás pedig sosem múlik el nyom nélkül: a felnőttkori dadogás kialakulásának szinte kivétel nélkül van előzménye. 

A dadogóknál észrevettek különböző agyi, strukturális és funkcionális eltéréseket, viszont arra nincs bizonyíték, hogy ezek valójában okai vagy következményei-e a beszédhibának. Egy speciális képalkotó eljárás, az fMRI - funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat - mutatta ki, hogy az agy egyik régiója eltérő aktivitást mutat dadogó és nem dadogó egyéneknél. A férfi-női különbségre van egy élettani magyarázat: a férfiak agyában hosszabb a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, ami miatt azonos ingerlésre a szervezetük több kortizolt termel, ezáltal pedig fokozottabb és kifejezettebb náluk a szorongás, mint a nőknél.

A dadogás kezelése szakemberrel

A dadogás, bár nem betegség, nem okoz fizikai fájdalmat, lelkileg azonban elképesztően megterhelő. Az életminőséget mélységesen rombolja, ugyanis a nyilvános beszéd miatti szorongás egy idővel nemcsak a szereplések során, de a társas kapcsolatokban is megjelenik. Az egyének ezért egyre kevesebbszer szólalnak meg, és szép lassan inkább elmaradoznak a társasági életből is, mert kínosnak és feszélyezőnek érzik a szavak képzésének hibáját. A tartós magány pedig több krónikus betegség, köztük a demencia kialakulásában is közrejátszik. 

Miután a jelenlegi kutatások szerint nincs konkrét fiziológiai eltérés, ami a dadogást okozza, a pszichológiai és a beszédkészséget fejlesztő módszerek váltak be a zavar kezelésében. A logopédusok szerepe elengedhetetlen, de van, hogy nem elég a beszédterápia, és a lelki okok figyelembevételére is szükség van a kezeléshez. 

A dadogás kezelése felnőttkorban

A legtöbb Magyarországon használatos terápia gyerekeknek szól. Akinél felnőttként tér vissza a kellemetlen beszédfogyatékosság, logopédusi és pszichológusi segítséggel fejlődhet. A teljes és tökéletes gyógyulás a felnőttkorban is fennálló beszédfogyatékosságnál azonban nagyon ritka, szinte lehetetlen. Az életminőség viszont nagyban javítható a belső feszültség csökkentésével, aminek köszönhetően kevésbé lesz észrevehető a dadogás a hétköznapok során.

A logopédusok által javasolt, felnőtteknél gyakran bevált technika a beszéd tudatos lassítása. A szavak kevésbé erőteljes megformálása segíthet a hibák kiküszöbölésében, mindennapos gyakorlással remek eredményeket lehet elérni. Jó módszer, hogy a beszéd sebességét lecsökkentve először ismételgessünk egyszerű, rövid kifejezésekből álló mondatokat. Ezután a továbbra is egyszerű mondatok tempóján lehet gyorsítani, és, ha már jól megy, bonyolultabb, összetett mondatokkal is próbálkozhatunk. 

A helyes légzés, a szorongás tudatos csökkentése és a különböző megküzdési technikák szintén hatékonyak lehetnek. Ehhez pszichológus bevonására is szükség lehet, de az egyén teljes körű együttműködése nélkül lehetetlen előrelépést elérni. Különösen fontos, hogy a kommunikációhoz való hozzáállás megváltozzon, és ne egy stresszforrásként, hanem az önkifejezés egyik módjaként tekintsünk rá. 

A dadogás kezelése gyerekkorban

Magyarországon gyerekeknél az alábbi terápiákat alkalmazzák.

• Komplex kezelés: a kezelés során a terápiát egy széles körű pszichológiai felmérés előzi meg, és a felállított diagnózis alapján állítják össze a gyógykezelés lépéseit. Sorra veszik a lehetséges kiváltó okokat, és azokra fókuszálva kezdik meg a terápiát.
• Intenzív terápia: a beszéden kívül az önbizalmat is tuningolja, hogy ne érezze kellemetlenül magát senki, ha nem úgy jönnek a szavak a szájára, mint az megszokott. Egy évig heti négy alkalommal szükséges részt venni rajta, súlyosan dadogó gyerekeknél indokolt.
• „Soha többé dadogás": a 14 éves kor felett elvégezhető terápia a passzív levegőkiengedésre helyezi a hangsúlyt. Ez a speciális légzéstechnika, akár egy sport, a terápia lelkiismeretes végigcsinálásával 90%-os javulást eredményezett a résztvevőknél. Egy kurzus 9-12 hónapig tart, és a lankadatlan motiváltság elengedhetetlen a sikeres teljesítéshez, de az itthon mért eredmények is alátámasztják a program sikerességét.
• Művészeti terápiák: éneklés közben éppúgy, mint amikor kisgyerekkel vagy állatokhoz beszél az illető, nem dadog. A művészeti terápiákkal a kommunikáció súlypontját áthelyezik a mozgásra, ábrázolásra vagy éneklésre, hogy ezzel csökkenjen az egyénben felgyülemlő nyomás.
• Rituális terápiák: a művészetihez hasonlóan a résztvevők problémáikat mozgással jelenítik meg, az ennek előadásával járó, felszabadító érzés pedig csökkentően hat a beszédfogyatékosság intenzitására is. 

Gyógyszeres kezelés

A dadogás gyógyszeres kezelésére több próbálkozás is született, többek közt antidepresszánsok és antipszichotikumok bevonásával, de mind kérészéletű volt a súlyos mellékhatások miatt. Súlygyarapodás, szexuális rendellenességek és megemelkedett vérnyomás is előfordult a kórtörténetekben. Így jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan gyógyszer, mellyel a dadogás hatékonyan, mellékhatások nélkül kezelhető lenne, maradnak tehát a viselkedés- és pszichoterápiák. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Nézd meg ezt is - Stresszoldó jógapózok

A dadogás gyakori kiváltói a feszült helyzetek. Ezek a stresszoldó jógapózok csökkentik a feszültséget, és védik az egészséget.

• dadogás
• felnőtt
• felnőttkor
• beszéd
• logopédia
• pszichológia
• stressz
• Életmód