Az introvertált személyiségek látszólag visszahúzódók, zárkózottak, csendesek, ezért gyakran hajlamos a közösség rájuk sütni, hogy túl titokzatosak, szorongással küzdenek, nem kedvelik a társaságot, ami számos félreértésre ad okot.

Míg az extrovertált személyiségtípusba tartozó emberek nyitott, társasági egyének, az introvertáltak inkább akkor képesek feltöltődni, amikor egyedül vannak, a közösségi események hamar kimerítik az energiatartalékaikat.

Ám, míg a szorongásos betegség mentális zavar, ami pszichológiai probléma, az introvertált személyiségtípus széles kört érint, nem terápiát, hanem elfogadást igényel, néhány praktikával pedig a munkahelyen sem kell hátrányba kerülnie az illetőnek. Bár a típusnak rengeteg jellemzője van, néhányat mi is összegyűjtöttünk.

Feltöltődés egyedül

Az introvertált személyiségtípus első és talán legfontosabb jellemzője, hogy élvezi az egyedül töltött időt. Ha egy rövid szabadideje akad, akkor a legjobb a közérzete, ha azt otthon, egymaga töltheti el. Ebben a helyzetben tudja a legjobban kibontakoztatni a kreativitását, így jut a legjobb megoldásokra és eredményekre.

Társadalmi reakció

Az introvertált személyt a közösség gyakran csendesnek, magának valónak, tartózkodónak, sőt, tévesen félénknek írja le, akit lehetetlen meg-, illetve kiismerni. Azonban ezek nem általános jellemzők, lehet, hogy egészen egyszerűen nem fecsegnek feleslegesen, és inkább haladni szeretnek a tevékenységeikkel, a munkájukkal, amitől sokak számára úgy tűnhet, a közösségre nem fordítanak elegendő energiát.

A társaság leszívja az energiát

Ha valaki fáradtnak érzi magát egy olyan nap után, amikor nagy társaság vette körül, sokakkal kellett kapcsolatot felvennie, illetve fenntartania, és ilyenkor csak az segít visszaszereznie az energiáját, ha hosszabb időre visszahúzódhat egyedül, valószínűleg introvertált személyiségről van szó. Ezzel szemben egy extrovertált éppen energiát nyer a társasági eseményekből, interakciókból, új ismeretségekből.

Ez nem azt jelenti, hogy az introvertált állandóan magára zárja az ajtót, és nem megy sehova: a közeli, szűk baráti körrel éppoly pihentetőnek érzi az együttlétet, mint egyedül, ám akkor, amikor ismeretlen társaság veszi körül, és új emberekkel kell felvennie a kapcsolatot, kényelmetlenül érzi magát.

Fülhallgató társaságban

Egyesek szerint udvariatlanság egy közösségben fülhallgatót hordani, de egy introvertált személyiségnél nem ritka, hogy így elviselhetőbbnek tűnik számára egy tömeggel teli váróterem, egy járókelőkkel teli utca vagy a munkahely, ahol az állandó telefoncsörgés, jövés-menés és beszélgetés zavarja a koncentrációt. 

A kapcsolatfelvétel nem az erőssége, ezért akár modortalanság, akár nem, a buszon azonnal előkerül a könyv vagy a telefon, ami minimalizálja az interakciók lehetőségét. Az sem számít, hogy a fülhallgatón keresztül szól-e a zene, vagy sem, egyszerűen egy védőfalként működik.

E-mail a telefon helyett

Az introvertált ember nem szívesen kezdeményez telefonbeszélgetést, sőt, mások hívása is kényelmetlen számára. Nagyra értékeli az írásbeli, e-mailben, SMS-ben lezajló kommunikációt, és rémálomnak tartja a gondolatot is, hogy telemarketingesként vagy ügyfélszolgálaton dolgozzon. 

Nemcsak a gyors döntések miatt nem szereti ezeket a beszélgetéseket, de nehezére esik személyesen vagy legalábbis szóban nemet mondani, lemondani egy programot, átgondolás nélkül választ adni. Ha elkerülhetetlen a telefonálás, előtte inkább végigzongorázza, mit fog mondani, és milyen lehetséges válaszokra hogyan fog tudni reagálni, csak a stresszhelyzet végeztével könnyebbül meg.