Alvászavart, erős szívdobogást, izzadást is okozhat: sokan nem sejtik, hogy ez áll a háttérben

Látszólag ok nélküli mellkasi szorítás, izomfeszülés, éjjeli izzadás vagy hirtelen fellépő szédülés – sokan egyből szervi eredetű problémára gondolnak. Pedig ezek a panaszok gyakran nem fizikai betegség, hanem a szomatikus szorongás tünetei. Ez a jelenség rendkívül elterjedt, és a mindennapi életminőséget is ronthatja.

Szorongás testi tünetei

A „szomatikus” kifejezés a testi folyamatokra utal. Szomatikus szorongásról akkor beszélhetünk, ha a pszichés feszültség testi tünetek formájában jelentkezik. Ez nem keverendő össze a szomatikustünet-zavarral (somatic symptom disorder), ami diagnosztikai kritériumokkal rendelkező mentális betegség, és nemcsak testi panaszokkal, hanem azok túlzott és tartós pszichés feldolgozásával is jár. A szomatikus szorongás ezzel szemben egyszerűen a szorongás fizikai megnyilvánulása – legyen szó akár hasfájásról, émelygésről, vagy éppen felgyorsult szívverésről.

A szorongás a szervezet stresszválaszát aktiválja, ami során adrenalin és más hormonok szabadulnak fel. Ezek hatással vannak a szívritmusra, a légzésre, az izomtónusra és az emésztésre is. Ezért fordulhat elő, hogy valaki remegést, hideg verejtékezést vagy légszomjat tapasztal, amikor például egy nagyobb prezentáció vagy társas helyzet előtt áll. A sportolók esetében ez akár egy fontos verseny előtt is bekövetkezhet.

A tünetek változatosak: izomfeszülés, fejfájás, hasmenés, hirtelen hőérzetváltozás és az abból fakadó izzadás, szájszárazság, indokolatlanul gyors pulzus, émelygés, vagy nehézlégzés is utalhat szomatikus szorongásra. Az sem ritka, hogy ezek a panaszok makacsul fennmaradnak, vagy vissza-visszatérnek, különösen azoknál, akik egyébként is érzékenyebbek. Egy 2022-es neuroimaging tanulmány szerint bizonyos agyi hálózatok működése hajlamosító tényező lehet arra, hogy valaki fokozottan észlelje és testi formában élje meg a szorongást.

Ha a tünetek már az életvitelt is befolyásolják, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A pszichoterápia – például a kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) – sokat segíthet a szorongás általános kezelésében. Súlyosabb esetben gyógyszeres terápia is szóba jöhet. Az antidepresszánsok és szorongásoldók mellett szomatikus szorongás esetén gyakran alkalmaznak béta-blokkolót, amely az adrenalin hatásait csillapítja, így csökkenti a fizikai tüneteket – például a heves szívverést, a remegést vagy a kipirulást.

Fontos azonban, hogy ne csak tüneti kezelést kapjon a probléma. A hosszú távú megoldás a szorongás forrásának feltérképezése és a tudatos stresszkezelés. A mindennapokban hasznosak lehetnek a légzőgyakorlatok, a progresszív izomlazítás, a meditáció, a rendszeres mozgás, a zenehallgatás, a természetben eltöltött idő vagy a kiegyensúlyozott napi rutin. Az alvásminőség, a társas kapcsolatok ápolása és az egészséges táplálkozás szintén fontos tényezői.

A testi tünetek mögött tehát nem minden esetben áll fizikai betegség. A szervezet sokféleképpen jelezhet, ha túl nagy nyomás nehezedik rá. Érdemes odafigyelni ezekre az üzenetekre – még akkor is, ha elsőre nem tűnnek komolynak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szorongás
• tünetek és betegségek
• psziché
• mentális egészség
• pszichológia
• Életmód