40 éves kor felett csendben rombolja a szervezetet: alattomosan támad a Sjögren-szindróma
Szem- és szájszárazság, fáradtság, gyulladások – ez az alattomos betegség sokáig észrevétlen marad, pedig az egész szervezetet rombolja.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Sjögren-szindróma egy alattomos, sokszor észrevétlenül súlyosbodó autoimmun betegség, ami elsősorban a 40 év feletti nőknél fordul elő. A kórkép lényege, hogy a szervezet immunrendszere – ismeretlen okból – a saját mirigyszöveteit támadja meg, különösen a nyál- és könnymirigyeket. Ennek következtében kialakul a jellegzetes szem- és szájszárazság, ami csak a jéghegy csúcsa. A háttérben ennél jóval súlyosabb folyamatok is zajlanak.
A Sjögren-szindróma tünetei
Ahogy dr. Kádár János, az Immunközpont immunológus főorvosa rámutatott: a Sjögren-szindróma legkorábbi tünete rendszerint a szemszárazság, amit hamar követhet a csökkent nyáltermelés okozta szájszárazság. Ezt gyakran ízületi fájdalmak, enyhe hőemelkedés vagy erős fáradtságérzet is kísérheti. A nyálmirigyek idővel elsorvadhatnak, ami tartós szájszárazsághoz és rágási, nyelési nehézségekhez vezethet.
Fotó: Martinan / Getty Images Hungary
A betegség általában 40–60 éves kor között jelentkezik először, de ha ennél korábban – például 35 éves kor előtt – alakul ki, akkor a kutatások szerint súlyosabb lefolyás várható. A Rheumatology című folyóiratban megjelent tanulmány alapján a korai megjelenésű esetekben gyakoribbak az intenzív szervi szövődmények, valamint a laboreredményekben is erőteljesebb immunológiai eltérések figyelhetők meg.
A Sjögren-szindróma nem csupán a nyálkahártyákat érinti: szisztémás megbetegedésként a belső szerveket is károsíthatja. Dr. Kádár János kiemeli, hogy a betegek egy részénél – az esetek mintegy 15 százalékában – olyan szövődmények is kialakulhatnak, mint a hasnyálmirigy csökkent enzimtermelése, a tüdő kötőszövetes átalakulása (a szövete „elhegesedik”, elveszti rugalmasságát, emiatt nehezebbé válik a légzés), a májműködés zavara (különösen az epekiválasztás terén), vagy a kis erek gyulladása. Ezen túlmenően megváltozhat a vér sűrűsége, sőt, egyes esetekben akár vérképzőszervi zavarok is kialakulhatnak.
A vizsgálatban 333 beteg adatait elemezték: közülük 36-nál 35 éves korban vagy azt megelőzően jelentkeztek a tünetek. E csoportban a nyálmirigyek megnagyobbodása, a nyirokcsomók duzzanata, a purpura (érgyulladással járó bőrelváltozás) és a vesék érintettsége is gyakoribbnak bizonyult. A betegségnél az első 5 évben nagyobb a romlás mértéke, mint a későbbi életkorban diagnosztizált pácienseknél.
A Sjögren-szindróma alattomos módon, évek alatt fejlődik. A tünetek nem egyszerre, hanem szórványosan, hullámzó intenzitással jelennek meg. Fellángolások és visszahúzódások váltják egymást, ami megnehezíti a pontos diagnózist. Az állapot lassan, de folyamatosan romlik – vagy ahogy dr. Kádár János fogalmaz: „a kedd alig rosszabb, mint a hétfő volt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes időben közbelépni.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
A betegség jelenleg nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel az állapotromlás lassítható, sőt bizonyos tünetek vissza is szoríthatók. A kezelés alappillére az immunmoduláns hatóanyagú készítmények alkalmazása, amik csökkentik a gyulladást és megfékezik az autoimmun folyamatokat. Emellett tüneti szerek is segíthetnek, például műkönnyek, vagy a nyáltermelést fokozó szerek.
A diagnózis felállításához nemcsak vérvizsgálatra van szükség, hanem a könnytermelés és a nyálmirigy működésének célzott vizsgálatára is. Az aktív állapot és a maradványállapot megkülönböztetése szintén kulcsfontosságú. Míg előbbiben a gyulladás még zajlik, és a tünetek romlanak, addig utóbbinál a gyulladás már lezajlott, de a szem- vagy szájszárazság tartósan megmaradt. Ez utóbbi esetben immunológiai kezelésre már nincs szükség.
Dr. Kádár János hangsúlyozza: ha a tünetek – például szem- vagy szájszárazság, ízületi panaszok, fáradtság, hőemelkedés – ismétlődnek vagy felerősödnek, nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot. A késlekedés súlyosabb szövődményekhez vezethet, míg a korai beavatkozás jelentősen javíthatja az életminőséget és megelőzheti a maradandó szervi károsodásokat.
Az Alzheimer-kór 10 leggyakoribb jele: az első tünetei már 40 éves korban jelentkezhetnek
Az Alzheimer-kór kezdeti tüneteire maguk az érintettek gyakran nem is figyelnek fel, a korai kezelés megkezdésében nagy szereppel bírnak a külső szemlélők megfigyelései.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
