Az Alzheimer-kór 10 leggyakoribb jele: az első tünetei már 40 éves korban jelentkezhetnek

Az Alzheimer-kór kezdeti tüneteire maguk az érintettek gyakran nem is figyelnek fel, a korai kezelés megkezdésében nagy szereppel bírnak a külső szemlélők megfigyelései.

GettyImages-1091233350
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Talán soha nem féltettük még úgy idős szüleinket, nagyszüleinket, mint amikor kitört a koronavírus-járvány. Elmaradtak a vasárnapi ebédek, a családi ünnepek, és a nekik vásárolt élelmiszereket is csak tisztes távolból adtuk át. Sajnos azonban bármennyire is óvjuk szeretteinket, az időskori betegségek többségétől nem védhetjük meg őket.

Ezek közül az egyik legrejtélyesebb az Alzheimer-kór, amely az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A Nemzetközi Alzheimer Társaság legfrissebb adatai szerint 3 másodpercenként szedi áldozatait a betegség a világon, és több mint 50 millió ember él demenciával. A trendek alapján ez a szám 2030-ra eléri majd a 82 milliót, 2050-re pedig a 152 milliót. A Budai Egészségközpont összegyűjtötte az Alzheimer-kór legjellemzőbb tüneteit és kezelési lehetőségeit. 

Mi az Alzheimer-kór?

- Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, az idő múlásával egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.

GettyImages-637199680
Fotó: Juanmonino / Getty Images Hungary

- Ez a demencia leggyakoribb oka, és önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon 250-300 ezer ember szenved demenciában, melynek előfordulási gyakorisága az életkorral nő - mondta dr. Német Rozália, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.

Milyen gyakori az Alzheimer-kór?

Az elsőként 1906-ban Alois Alzheimer által leírt kórkép tünetei általában 65 éves kor felett jelentkeznek. A 65 és 74 éves nők és férfiak között az előfordulási gyakoriság körülbelül 5 százalék, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet. A nők gyakrabban érintettek. Fontos megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór nem normális következménye az öregedésnek. Emellett azt is érdemes tudni, hogy fiatalabb korban is előfordulhat a megbetegedés - az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek -, de ez igen ritka.

Súlyosbodó tünetek

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejtpusztulással járó betegség 8-12 éves lefolyással. Lassan kezdődik, eleinte csak enyhe feledékenységgel: a beteg a rövid távú emlékezés kognitív zavara miatt nem tudja felidézni a friss eseményeket, nem jut eszébe például az ismerősei neve, vagy nehézséget jelent számára egy egyszerű matematikai feladat megoldása is. A korai stádiumban ezt cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni.

A betegség előrehaladtával azonban a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. Közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni olyan alaptevékenységeket, mint a fogmosás vagy fésülködés. Nem gondolkodik tisztán, problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Később zavartság, hallucinációk, alvászavarok léphetnek fel, melyek következtében a beteg idegessé, ingerlékennyé vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat. Végső stádiumban teljes felügyelet szükséges, mivel ilyenkor már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd általában a szövődmények - félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis - következtében elhuny.

A környezet szerepe kulcsfontosságú

A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így az érintett gyakran nincs tudatában a betegségnek, vagy akár szándékosan elhárítja, bagatellizálja panaszokat. Ezért a környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára. 

Az Alzheimer-kór leggyakoribb jelei

  • A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés.
  • Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában.
  • Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében.
  • Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztése.
  • Vizuális és térlátási problémák, tájékozódási nehézségek.
  • Nyelvvel kapcsolatos problémák.
  • Tárgyak megtalálási képességének elvesztése.
  • Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása.
  • Bezárkózás, szociális kapcsolatok háttérbe szorulása. 
  • Hangulati és személyiségbeli változások.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az Alzheimer-kór kezelése

Jelenleg mintegy 90 százalékos pontossággal diagnosztizálható az Alzheimer-kór, az alábbi lépésekkel:

  • A beteget részletesen kikérdezik.
  • Laboratóriumi vizsgálatokkal kizárják az egyéb belgyógyászati betegségeket, melyek szintén okozhatnak szellemi leépülést.
  • Vizsgálják a memóriát, a problémamegoldó képességet, a számolási, összpontosítási és nyelvi készségeket.
  • Képalkotó módszerekkel - CT, MRI - ellenőrzik az agy szerkezetét.

- Mivel ma még nem ismert a betegség kialakulásának mechanizmusa, nincs olyan módszer, ami meggyógyíthatná azt. A gyógyszeres kezeléssel többek között helyreállítják az agy érintett területén az ingerületátvivő anyagok szintjét, így a gyors hanyatlás lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetők. Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat enyhítő gyógyszerek. Emellett nagyon fontos a szellemi és fizikai aktivitás, illetve az étrend is. Segíthet bizonyos táplálékkiegészítők használata - hangsúlyozta dr. Német Rozália.

GettyImages-1137396089

- A friss kutatási eredmények szerint a szív és az erek egészségének megőrzésére tett lépések, így a testsúlycsökkentés, a rendszeres mozgás, a vérnyomás és a koleszterinszint karbantartása hozzájárulhat az Alzheimer-kór megelőzéséhez. Ezeken túl a beteg állapotának romlása bizonyos vitaminok, mint a D-, E- és B-vitaminok, omega-3 zsírsavak és az agyi oxigénellátást javító gyógynövények segítségével lassítható. Kiemelt fontosságú a szellemi frissesség megőrzése és a társas kapcsolatok megtartása. Egyes kutatók véleménye szerint az élethosszig tartó tanulás hozzájárulhat a további szinapszisok, azaz az agysejtek közötti kapcsolatok kialakulásához.

8 ital, ami védi a memóriát

Nemcsak ételek, italok is bevethetők a memória védelme érdekében: agyserkentő hatásúak, segítenek megelőzni a demenciát.

Védik a memóriát, megelőzik a demenciát: 8 ital, amit napi szinten kellene fogyasztani

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük