Szellentés: mikor sok, mikor kevés? A gasztroenterológus elmondja
A szellentés sokak számára igen kellemetlen téma, pedig létfontosságú szerepe van a szervezet helyes működésében.

szellentés okai
Ez is érdekelhet

Nyarat varázsol a nappalidba a technológia (x)

Oda a kontroll, oda az önbizalom: mi állhat a gyakori vizelési inger mögött? (x)

Fontos ügy mellé állt a Tesco: Nézd meg, kik a támogatott szervezetek! (x)

Egy kattintás, és kész a bevásárlás: csak 1 forint a kiszállítás (x)

beauty and style

Házi, heggyógyító olajkeverék striák és pattanásfoltok ellen: nyomuk sem marad »

Piszkosul szexi a 49 éves Naomi Campbell és a 22 éves Bella Hadid az új Calvin Klein kampányban: nem látszik a korkülönbség »

20 perces reggeli jóga: tónusos testet, energiát és boldogságot ad »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Lehetnek hangosak és hangtalanok, szagosak és szagmentesek is: a szervezet egyik kínosnak tartott helyzetjelentése a szellentés.

Sokan nem beszélnek róla, és vannak olyanok, akik viccet űznek belőle. Ennek ellenére e tekintetben is oda kell figyelni a testre. Dr. Bakucz Tamás, a Duna Medical Center gasztroenterológus szakorvosa segít eligazodni a gázos kérdésekben. 

Mi a szellentés funkciója?

A kérdés megértéséhez fontos az alapoknál kezdeni. A szellentés és a böfögés egyaránt a belek gáztartalmához köthető. Hogyan is kerül az oda?

Egyrészt nyelés során. Itt elsősorban nem kell komoly betegségekre gondolni, normál étkezés, rágózás, dohányzás mellett is bőven jut levegő a tápcsatornába. Igaz, evészavarokban, egyes pszichiátriai betegségekben több levegő is juthat a belekbe. A lenyelt levegő nagy része böfögés formájában távozik, azonban egy kevés továbbhaladhat a vastagbél felé. 

A másik lehetőség a szervezetben keresendő, hiszen az emésztési folyamat során is képződik gáz. A félig megemésztett táplálékot a vastagbélben élő baktériumok tovább-bontják, fermentálják. A kémiai reakciók eredményeként gáz képződik.

Gáztermelődést elősegítő ételek

Ha bizonyos ételeket, például káposztaféléket, hagymát, tejterméket, élesztőt, hüvelyeseket, eszik az ember, később a fokozott gázképződés miatt többet fog szellenteni. Sokan nem tudják, hogy egyes zöldségek - leginkább a káposztafélék családjába tartozók, például karfiol, brokkoli, karalábé, káposzta, bizonyos húsok, sőt a magas kéntartalmú borok fogyasztása nemcsak a napi „szellentésátlagot” növeli, de felelőssé tehető a csípős, kellemetlen szagokért is.

Problémásak lehetnek még a sokak által használt édesítőszerek (példáus sorbitol, mannitol) is. Kalóriát nem lehet velük bevinni, de emésztetlenül a vastagbélbe jutva az ottani flóra fermentálja azokat, fokozva így a gázképződést. 

szellentést okozó ételek
Fotó: LauriPatterson / Getty Images Hungary

Szellentés: mikor sok, mikor kevés?

Ez a kérdés már sokakat foglalkoztatott, és vannak, akik kutatásokat végeztek ezen a területen is. Tomlin és társai 1991-ben közölt cikkükben a következőről számoltak be: 10 egészséges férfinél és 10 egészséges nőnél mérték a szellentések mennyiségét egy speciális katéter segítségével. 24 óra alatt átlagosan 705 ml bélgáz távozott az önkéntesektől (476–1491 ml), a férfiak és nők között nem volt eltérés. Éjszaka is zajlott gáztermelés, igaz csökkent mennyiségben (16 ml/h vs 34 ml/h).

A vizsgálat során megnézték a kiürített gázelegy összetételét is. Az eredmények azt mutatták, a jellegzetes illatért felelős alkotók, különböző kéntartalmú vegyületek (hidrogén-szulfid, metil-mercaptan, dimetil-szulfid stb.) minimális mennyiségben vannak csak jelen, a távozó gázok nagy része színtelen-szagtalan.

1998-ban Bolin és munkatársai 120 egészséges önkéntes (60 férfi, 60 nő) szellentési szokásait vizsgálták. Azt találták, hogy a férfiak kissé gyakrabban, átlag 12.7-szer, míg a nők mindössze átlag 7.2-szer szellentettek (a többi irodalom nagyjából 8-20 szellentésről számol be naponta). A különbség azonban nem a nemek eltérő anatómiájában, sokkal inkább a férfiak táplálkozási és italfogyasztási szokásaiban keresendő.

Túl sok szellem a palackban

Akkor csak az étkezésen és a bélbaktériumokon múlik minden? A helyzet nem ilyen egyszerű. Bizonyos élethelyzet, szituáció hajlamosít egyébként is a szellentésre. Elegendő gondolni a köhögés, erőlködés - fokozott hasűri nyomás - mellett megszökő levegőre. Sőt! A szerelmi együttlétek alkalmával jelentkező bosszantó gázokról már Janus Pannonius is megemlékezett Luciáról ír pajzán epigrammáiban. Ugyancsak gyakoribbak a szellentések az alsó záróizom tudatos vagy éppen tudattalan elernyedése mellett, többek között alvás közben.

Speciális helyzet a terhesség, ekkor a hormonális változások következtében lassul a bél működése, ezáltal a hosszabb fermentációs idő miatt több gáz is képződik. A fentiek mellett az alsó záróizom feletti kontroll is csökken, így törvényszerű a gyakoribb szellentés is. Sokak félelme, hogy mi történik, ha bennmarad. Semmi. Normális esetben egy darabig ellen lehet állni, de előbb-utóbb úgyis távozni fog.

A cikk az ajánló után folytatódik

A hang számít?

Nem, így a Salamonhoz köthető bölcsességnek nincs valóságtartalma. A hang a záróizmok feszességétől és a kirobbanó gázok gyorsaságától függ. Igaz, ezt még befolyásolni tudja az elhízás mértéke, esetleg a távozó gázok mellé került folyadék jelenléte is. 

Ha már túl kellemetlen a szellentés

A fentiek alapján a túl sok - túl kevés; halk - hangos; szagos - szagtalan csoportokról beszélgetni nincs értelme. Amikor már szélviharaink zavaróvá válnak, akkor az első lépés a diéta. - A fenti panasszal hozzám forduló betegeimhez is az első kérdéseim a diétájukkal kapcsolatosak - árulta el dr. Bakutz. Egyrészt kiszűrhető a panaszt okozó táplálék, másrészt felhívhatja a figyelmet bizonyos betegségekre (például laktózérzékenység).

Amennyiben diétával kapcsolatos kérdés merül fel, úgy a dietetikusok tudnak segíteni. Mikor érdemes mégis szakorvoshoz fordulni?  Amennyiben nem segít a diéta, illetve a szellentés, puffadás mellett más panaszok (hasmenés, hasi fájdalom, láz) is előfordulnak. Fokozottan igaz ez abban az esetben, ha úgynevezett „vészjósló”, „alarm”-tünetek (például hányás, vérszegénység, sárgaság, székelési szokások megváltozása, nem akaratlagos fogyás) is jelentkeztek, melyek akár komolyabb betegségre is utalhatnak. 

Puffasztó ételek

A magas fruktóztartalmú, szénsavas üdítőitalok, az alkohol, az olajban sütött ételek mind-mind felelősek lehetnek a feszítő érzésért a hasban. Ám sajnos néha épp a legegészségesebb, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag ételek okoznak felfúvódást és hasfájást. Érzékenység esetén ezeket is kerülni kell.

Képek forrása: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük