4 kérdés, amit fel kell tenni a rákdiagnózis után: nőgyógyász-onkológus javasolja

A méhnyakrák – vagy bármely más daganatos betegség – diagnózisa mindenkit sokként ér. Az első megrázkódtatáson túl azonban a páciens igyekszik összeszedni a gondolatait, átgondolni a helyzetet és azokat a kérdéseket feltenni az orvosnak, melyekre adott válaszok a gyógyulás irányába vihetik. Dr. Balázs Boglárka nőgyógyász-onkológussal arról beszélgettünk, melyek a páciensek leggyakoribb kérdései méhnyakrák-diagnózis esetén, mi az, amit valóban fontos tudniuk, illetve milyennek látja ma Magyarországon a betegek tájékozottságát, tájékoztatását.

A leggyakoribb kérdések méhnyakrák-diagnózis esetén

Az orvosnak komoly szerepe van a diagnózis ismertetésekor abban, hogy a sokkban lévő pácienst rávezesse, mit is kell tudnia, mi a következő lépés, mi a teendője a betegséget illetően. Mint dr. Balázs Boglárka mondja, ahogy a kezdeti köd felszáll, záporoznak a kérdések a banálistól a létet feszegetőig.

– Stádiumtól függetlenül egy ilyen diagnózis hallatán a halál az első felmerülő gondolat, ugyanakkor kérdés formájában sokszor mégis tabu. Méhnyakrák esetén gyakran a nőiség elvesztésével azonosítják a gyógymódokat, ennek megélése szintén egy forrongó téma. Ezt követően a jövőbeli feladatokra irányulnak a kérdések: műtét, kemoradioterápia, szisztémás kezelés. Illetve természetesen felmerül, hogy mikor lesz vége a kezeléseknek, mikor lesz újra daganatmentes és térhet vissza az életébe, várható-e kiújulás, ha igen, hogy ismerhető fel időben, van-e lehetőség még kezelésre?

– Legtöbbször azt is tudni szeretnék a páciensek, hogy mitől alakult ki a daganat, mennyi ideje beteg, miért nem vette észre hamarabb ő vagy az orvosa, vagy ha nem járt orvoshoz, akkor, ha ment volna, nem tartana itt?

Mivel a betegek az orvosi ellátás mellett általában maguk is szeretnének tenni a javulásért, így gyakran felmerül az alternatív lehetőségek kérdése, a táplálkozás, a sport és az életmód számos aspektusának megreformálása.

Kérdések, amiket fel kell tenni az orvosnak rákdiagnózis esetén

A gyakran felmerülő kérdések mellett lényeges, hogy az orvosi oldalról is legyenek olyan pontok, melyeknek tisztázásához ragaszkodik a szakember. Dr. Balázs Boglárka szerint az alábbi kérdéseket mindenképp érdemes megvitatni rákdiagnózis esetén:

• Milyen stádiumban van, mennyire kiterjedt a betegség? (Ha még nincs feltérképezve, akkor képalkotó vizsgálatok szükségesek, CT, MR, PET-CT, hogy pontosan meghatározzuk azt.)
• Milyen terápia a megfelelő számomra?
• Hogyan és hol juthatok hozzá, mi a menete a kezelésnek?
• Hol kaphatok segítséget panasz vagy kérdés esetén?

– Fontos, hogy orvosként a diagnózis közlésekor az alapvető információkat adjuk át, szóban, írásban, hogy elboldoguljon a beteg a következő pár feladat erejéig, ne vesszen el a rendszerben vagy rettenjen el és forduljon el a segítségtől – magyarázza dr. Balázs Boglárka.

Kérdések, amiket fel kell tenni az orvosnak a kezelés előtt

A nőgyógyászati daganattal diagnosztizált betegek, illetve hozzátartozóik számára óriási segítséget nyújthat a Mályvavirág Alapítvány. A szakmával, orvosokkal, védőnőkkel, nővérekkel szoros együttműködésben végzett munkájuk része a teljes betegút menedzselése a tünetektől a terápiákon át a rehabilitációig. A honlapjukon szereplő információkkal abban is segítik a betegeket, hogy amikor a kezelésről kell dönteni, milyen kérdéseket érdemes feltenni az orvosnak.

• Melyik kezelést javasolja és miért? Mit érdemes mérlegelnem?
• Milyen gyorsan kell döntenünk a kezelésről?
• Meddig tart a kezelés? Milyen lesz ez? Hol fogják elvégezni?
• Meddig kell kórházban maradnom? Meddig kell feküdnöm a műtétet követően?
• Milyen kockázatai, illetve mellékhatásai vannak az Ön által javasolt kezeléseknek? Mit tehetek a mellékhatások csökkentése érdekében?
• Milyen kezelési lehetőségeim vannak, ha a jövőben még szeretnék gyermeket?
• Tudna ajánlani mentálhigiénés szakembert (pszichológust), akit megkereshetek, ha szükségem lenne rá?

Kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon

Dr. Balázs Boglárkát arról is kérdeztük, mit gondol a magyar emberek tájékozottságáról, mennyire jellemző ránk a megelőző attitűd a betegségekkel kapcsolatban.

– A társadalmunk tájékozottsága a betegségeket illetően nagyon hiányos. A környezetükben előforduló betegségekről van ismeretük, illetve a médiában hallott, látott információk alapján tudnak betegségek létezéséről, de mibenlétükről már nem. A daganatos betegség tabu a társadalomban, magát a beteget sok esetben stigmatizálják, így azonban sokszor kérdést feltenni is nehéz. A szűrővizsgálatokon alacsony a részvételi arány, népszerűtlenek, annak ellenére, hogy tisztában vannak vele az emberek: prevencióval vagy időben történő felismeréssel sokkal nagyobb esélyük van a későbbi teljes életre. Sajnos komoly probléma, hogy félnek szembenézni az esetleges daganatos diagnózissal.

Ezen a hozzáálláson talán úgy lehetne változtatni, hogy már gyermekkortól hangsúlyozzuk a prevenció fontosságát. Ha a gyerek látja, hogy anya, apa néha akkor is megy orvoshoz, amikor nem beteg, ha fontos számára, hogy eljárjon szűrővizsgálatokra, akkor ez a megelőző attitűd nem lesz ismeretlen számára felnőttként sem.

Ilyen a betegek tájékoztatása Magyarországon

Dr. Balázs Boglárka arról is beszélt, hogy a betegek tájékoztatásához gyakran szűkösek az orvosi vizit adta keretek. Ezért fontos, hogy legyen lehetőségük azon túl is hiteles információkhoz jutni.

– A már diagnosztizált betegek igénylik a tájékoztatást, az orvostól várják az elsődleges információt, ami azonban gyakran túlmutat egy vizit keretén, így a páciensek sokszor nem tudják feltenni a számukra fontos kérdéseket. Az orvos részéről a szóbeli közlésen túl lényeges a paciensek írott formában történő tájékoztatása, illetve elengedhetetlen egyéb információt nyújtó lehetőségek – betegszervezeti csoportok, szakmai honlapok, szakirodalmak – bevonása is.

Nem ritka, hogy a betegek egymástól szerzik be a hasznos információkat, hiszen a diagnózis következtében kialakuló új élethelyzet ad egyfajta összetartozás-érzést. Ilyenkor azonban elengedhetetlen, hogy orvosilag megalapozottak legyenek az átadott információk. Dr. Balázs Boglárka szerint épp ezért sokat segíthetnek a szervezett betegtalálkozók, melyeken kardinális kérdés az orvosi részvétel.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• méhnyakrák
• femina akták
• kérdés
• diagnózis
• méhnyakrák akta
• Életmód