A hormonháztartásba is bezavar az óraátállítás - Miért jó még, hogy megszüntetik?

Az óraátállítás megszüntetésének kérdése egy ideje már napirenden van, mert hiába spóroltak vele annak idején az országok, ma már nincs ilyen előnye, azonban a szervezetre a mini jetlag nagyon is rossz hatással van.

A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén - várhatóan 2021-ben -  lesz eredmény.

Döntés az óraátállítás eltörléséről

Az évi kétszeri óraátállításnak megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

A nyári időszámítás bevezetése - az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett - azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, mely szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.

Szakértők véleménye az óraátállításról

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.

Sok évezred év óta olyan időbeosztás szerint élnek az emberek, amelyben a tevékeny órák súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi.

A Magyar Alvás Szövetség állásfoglalása

- Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje.

- A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.

Kényszerébresztés és szieszta

A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszerébresztésének, valamint a bölcsődei, óvodai, iskolai és a korai munkahelyi műszakkezdés káros hatásai, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése, valamint a kora délutáni pihenés - mint a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta - és az életmódra gyakorolt egészségügyi következmények kérdéskörei.

Alvászavart okozó vacsorák

A kutatók egyértelmű kapcsolatot fedeztek fel az alváshiány és a depresszió között, de más tanulmányok szerint az alvászavar a cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is növeli.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• óraátállítás
• cirkadián ritmus
• alvászavar
• alvás
• időmenedzsment
• időzóna
• európai unió
• Életmód