Elkerülhető a kemoterápia méhnyakrák esetén? A betegség kezelési lehetőségei 2025-ben

A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 7-8. leggyakoribb megbetegedés. Itthon évente körülbelül 1200 új esetet diagnosztizálnak és ugyanennyi idő alatt 4-500 nő veszíti életét a betegség következtében. Ezek az adatok azért is szomorúak, mert ma már a tudomány ismeri a méhnyakrákot kiváltó humánpapilloma-vírust és létezik HPV elleni védőoltás. Emellett a rendszeresen időközönként végzett HPV-szűréssel, illetve méhnyakszűréssel a már kialakulóban lévő betegség is időben diagnosztizálható.

Mi történik napjainkban azután, ha egy nő a nőgyógyászati szűrővizsgálatot követően megkapja a pozitív citológiai leletet? A méhnyakráknak milyen kezelési módjai érhetők el 2025-ben Magyarországon? Milyen esetben kerülhető el a kemoterápiás kezelés? Szülhet-e még az a nő, aki sikeresen meggyógyult a méhnyakrákból? Dr. Tóth Richárd nőgyógyász-daganatsebésszel, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati Daganatsebészeti Centrumának szakorvosával beszélgettünk.

Ez történik a méhnyakrák-diagnózis után

Mi történik azt követően, hogy egy nő megkapja a méhnyakrák-diagnózist? Mint dr. Tóth Richárd mondja, a diagnózist követően legszerencsésebb, ha a szakorvos egy arra specializált centrumba irányítja a pácienst. A nagyszámú nemzetközi vizsgálat és tapasztalat alapján ugyanis a betegek itt kaphatják meg a legjobb és leghatékonyabb kezelést.

– A daganat szövettani diagnózisának felállítását követően az első lépés a daganat kiterjedésének a meghatározása, avagy a stádiummeghatározó stagingvizsgálatok elvégzése. Ez általában több képalkotó vizsgálat egymást követő elvégzését jelenti. Ezeknél kiemelten fontos a hüvelyi ultrahangvizsgálat és a kismedencei MRvizsgálat, amelyek a daganat helyi kiterjedéséről adnak felvilágosítást, valamint a CT, szerencsésebb esetben PET-CT vizsgálat, amely a daganat távoli terjedéséről ad képet. Utóbbi esetében nemcsak arról nyerünk információt, hol vannak például megnagyobbodott nyirokcsomók, hanem hogy hol van a szervezetben olyan szövet, ahol fokozott anyagcsere zajlik, ami a daganatok egyik jellemző tulajdonsága, így már az olyan területeken is felmerülhet az áttét lehetősége, ahol azt még az adott eltérés mérete nem feltétlenül indokolná – magyarázza dr. Tóth Richárd.

Ahogy ezek a vizsgálatok elkészültek, egy úgynevezett multidiszciplináris – több szakterületet magába foglaló – onkológiai bizottság nézi át a páciens leleteit. Ők a jelenleg érvényben lévő nemzetközi ajánlások alapján hoznak döntést a kezelési tervről.

Elkerülhető a kemoterápia?

Sok beteget a műtétnél is jobban aggaszt a kemoterápiás kezelés gondolata, mely többek között olyan kínzó mellékhatásokkal járhat, mint a hányinger, rossz közérzet, gyengeség, fáradtság, hajhullás, ízérzékelés változása. Hogy a méhnyakrák-diagnózist követően milyen esetekben kerülhető el a kemoterápia, arról dr. Tóth Richárd az alábbiakat mondja:

– A méhnyakdaganatok korai, a méhnyakra korlátozódó stádiumaiban van lehetőség a pusztán sebészi kezelésre. Abban az esetben azonban, ha a daganat a méhnyak anatómiai határain túlterjed, nem kerülhető el a sugárkezelés, amelyhez kemoterápia is társul. Ilyenkor más protokoll alapján történik a kemoterápiás kezelés, mint azokban az előrehaladott esetekben, amikor a daganat már a kismedencén kívül is szóródik és a sugárkezeléstől már nem várható jelentős mértékű előny. Ez utóbbi esetben a kemoterápiás kezelés a választandó eljárás.

A méhnyakrák újabb kezelési lehetőségei

A rákos megbetegedések esetén hagyományosnak mondható műtét, valamint kemo-, illetve sugárterápia mellett vannak olyan újabb kezelési módok, melyeket már itthon is alkalmaznak a méhnyakrák gyógyításában.

– A daganatos betegségek kezelését, így a méhnyakdaganat kezelését is számos kutatás célozza meg, évről évre újabb gyógyszerek jelennek meg, eleinte még kutatási fázisban, majd később a protokoll részét képező gyógyszerként. A mindennapi rutin részét képezik már az immunterápiás szerek, amelyek egyre koraibb stádiumban kerülnek alkalmazásra. Emellett az újabb szerek között szerepelnek azok is, amelyek egy, a daganatos sejtek felszínéhez nagyobb eséllyel kötődő antitestekhez kapcsolt kemoterápiás szert tartalmaznak – úgynevezett ADC-k –, így növelve a kezelés hatékonyságát és specificitását.

Méhnyakrák után várandósság?

Mivel a méhnyakrák ma több 45 év alatti nőt érint világszerte, mint – a mellrákot leszámítva – bármely más rosszindulatú daganatos megbetegedés, ezért a diagnózis kézhezvételekor sok esetben felmerül a kérdés: szülhetek még? Ha a méhnyakrák kiterjedtsége nem indokolja a teljes méheltávolítást, bizonyos körülmények között, akár a méhnyak radikális csonkolása mellett sem teljesen kizárt, hogy a gyógyulást követően egy nő gyermeket szüljön. Erről dr. Tóth Richárd a következőket mondta:

– Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a műtéti radikalitás csökkentése. Ennek eredményeként sok olyan esetben, amikor kiterjesztett műtétet végeztünk, az összegyűlt adatok alapján biztonságosnak tűnik az operációk mértékének csökkentése. Ezáltal megőrizhető a termékenység. Az úgynevezett radikális trachelectomia egy olyan műtéti eljárás, amely abban különleges, hogy amennyiben a daganat nem terjed a méhtestre, és egy minimális mértékű méhnyak megőrizhető, szövettani vizsgálattal bizonyított daganatmentes kimetszési határ esetén megőrizhető a méhtest úgy, hogy mindemellett a műtéti radikalikást – ami a méh körüli kötőszöveteket és a nyirokszöveteket illeti – nem csökkentjük jelentős mértékben. Ekkor a megmaradt méhtestet a hüvelyre varrjuk vissza. A beavatkozás alapját az képezi, hogy a méh körül olyan érfonat van, amely képes ellátni a várandós méhet akkor is, ha a méhet ellátó fő erek eltávolításra kerültek.

Tehát, a méhnyakrákból való gyógyulást követően nem minden esetben kizárt a várandósság, ugyanakkor, mint dr. Tóth Richárd elmondta, ilyenkor a vetélés, illetve a koraszülés megnövekedett kockázatával kell számolni. Emiatt ezekben az esetekben további kezelések válhatnak szükségessé a várandósság idején.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• méhnyakrák
• kemoterápia
• sugárkezelés
• műtét
• női egészség
• nőgyógyász
• méhnyakrák akta
• Életmód