Nem tudsz elaludni, mert bizsereg a lábad? Ezt mindenképp tudnod kell róla

Az elalvás előtti órákban különösen zavaró lehet az a furcsa bizsergő érzés, ami miatt az ember újra és újra megmozdítja a lábát. Ha ez visszatérő jelenség, nem pusztán nyugtalanságról van szó – nagy eséllyel a nyugtalanláb-szindróma (Restless Legs Syndrome – RLS), más néven Willis–Ekbom-kór áll a háttérben. Ez az idegrendszeri eredetű rendellenesség jellegzetes tünetekkel jár, mégis sokáig rejtve maradhat, ha az érintett nem ismeri fel.

A nyugtalanláb-szindróma tünetei

A RLS legfőbb jellemzője az ellenállhatatlan késztetés a lábak mozgatására. Ez az érzés nem a bőrön jelentkezik, hanem mélyebbről, a lábak belsejéből fakad. Az érintettek úgy írják le, mintha valami mászna, húzna, lüktetne vagy bizseregne a lábukban. A panaszok általában nyugalmi helyzetben jelentkeznek – például amikor az ember leül egy moziban, hosszabb útra indul autóval vagy repülővel, vagy amikor lefekszik aludni. A tünetek mozgás hatására időlegesen enyhülhetnek, de amint az illető ismét pihenni próbál, visszatérnek.

Gyakori, hogy az érintett személyek éjszaka nehezen alszanak el, vagy nem érzik magukat kipihentnek. Az is előfordulhat, hogy a panaszok egy másik, alvás közben jelentkező jelenséggel, a periodikus végtagmozgászavarral együtt jelentkeznek, ami akaratlan lábrángásokat, rúgásokat okoz, és szintén megzavarja az alvást.

Az esetek jelentős részében a nyugtalanláb-szindróma hátterében nem áll kimutatható ok, azonban a kutatók feltételezése szerint az agy dopaminszintjének zavara szerepet játszhat a kialakulásában. A dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, ami többek között a mozgáskoordinációt is szabályozza.

Nem ritka az sem, hogy a RLS öröklődik: különösen azoknál a személyeknél fordulhat elő családi halmozódás, akiknél a tünetek már 40 éves kor előtt jelentkeznek. Bizonyos élethelyzetek – például a terhesség, különösen az utolsó trimeszter – fokozhatják a panaszokat, ám ezek az állapotok gyakran átmenetiek.

A háttérben olykor egyéb betegségek is meghúzódhatnak, például vashiányos állapot, cukorbetegség okozta idegkárosodás, krónikus vesebetegség, gerincvelői sérülések vagy Parkinson-kór. Ilyenkor a kiváltó ok kezelése önmagában javíthat a tüneteken.

A RLS diagnózisa leggyakrabban a tünetek részletes kikérdezésén alapul. Az orvos ilyenkor azt vizsgálja, hogy a panaszok nyugalmi helyzetben jelentkeznek-e, enyhülnek-e mozgásra, és elsősorban az esti, éjszakai órákban jelentkeznek-e. Emellett fontos kizárni más lehetséges betegségeket is, így szükség lehet vérvizsgálatra – különösen a vasszint ellenőrzése miatt –, esetenként pedig alváslaboros vizsgálatra is sor kerülhet.

Ha a tüneteket például vashiány okozza, ennek rendezése – akár szájon át szedett, akár intravénásan adott vaskészítménnyel – gyakran látványos javulást hoz. A kezelés minden esetben egyénre szabott, és kizárólag orvosi ellenőrzés mellett történhet.

Ha a háttérben nem húzódik meg konkrét betegség, életmódbeli változtatásokkal is enyhíthetők a panaszok: a rendszeres mozgás, a koffein, alkohol és dohányzás kerülése, valamint a megfelelő alvási rutin kialakítása sokat segíthet. Ha mindezek nem elegendők, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

A nyugtalanláb-szindróma kezelése

Első vonalban a kalciumcsatorna-működésre ható készítményeket– például gabapentin, pregabalin – alkalmazzák, amik azonban okozhatnak szédülést, koncentrációs nehézséget vagy súlygyarapodást. Dopaminerg gyógyszerek – mint a ropinirol vagy a pramipexol – is szóba jöhetnek, de hosszú távú alkalmazásuk esetén fokozódhatnak a tünetek, és más, nem kívánt mellékhatások is jelentkezhetnek. Ha a panaszok súlyosak, ám más gyógyszerek nem hatásosak vagy mellékhatást okoznak, alacsony dózisú opioidok alkalmazása is indokolt lehet – például oxycodon vagy buprenorfin formájában –, ezek azonban szintén csak orvosi döntés alapján adhatók.

Fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek – például egyes antidepresszánsok, antipszichotikumok, hányinger elleni szerek, vagy allergia elleni készítmények – rontják az RLS tüneteit. Ha ilyen szert szedsz, mindenképp jelezd kezelőorvosodnak.

Várandósság idején a gyógyszerek alkalmazása korlátozott, így ilyenkor inkább életmódbeli változtatásokkal és szükség esetén vaspótlással enyhíthetők a panaszok. Az utolsó trimeszterben különösen fontos az orvosi konzultáció, ha a tünetek zavaróvá válnak.

Ha gyakran tapasztalsz zavaró, mozgásra enyhülő bizsergést a lábadban, ne legyints rá – a nyugtalanláb-szindróma nem csak az alvásodra, hanem az életminőségedre is hatással lehet. Érdemes időben szakemberhez fordulni, mert a megfelelő kezeléssel sokat javulhat a helyzet.

A cikk tájékoztató és útmutató szándékkal készült, mielőtt alkalmaznád a leírtakat, mindenképp konzultálj a kezelőorvosoddal! 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• nyugtalan láb szindróma
• kezelés
• tünetek és betegségek
• diagnosztika
• idegrendszer
• Életmód