Kiderült, mi történik az agyban álmatlanság idején: furcsa módszerrel gyógyítják

Napjainkban egyre többen küzdenek alvási nehézségekkel vagy gyakori éjszakai ébredéssel, ami napközben koncentrációs zavart, fáradtságot és a teljesítőképesség romlását eredményezheti.

A kínai Kanton városában működő Provincial People's kórház orvosai tanulmányuk során megállapították, hogy az álmatlanság bizonyos típusának kialakulását a fehérállomány, azaz a belső információáramlásért felelős szövet elváltozása okozhatja.

Az álmatlanság és az agy kapcsolata

Kísérletük során 23 beteg, illetve 30 egészséges felnőtt fehérállományát vizsgálták MRI-vel, pontosabban egy úgynevezett diffúziós tenziós képalkotással. Kiderült, hogy az inszomniával kezelt páciensek esetében a fehérállomány integritása drasztikusan lecsökkent az agy egyes részein, például az alvásért felelős talamuszban vagy az agy féltekeit összekötő kéregtestben.

Shumei Li, a kutatás vezető szerzője szerint, bár a jelenlegi eredmények alapján nem lehet megjósolni a folyamat visszafordíthatóságát, érdekes kérdés, hogy vajon az álmatlanság orvoslása a sérült fehérjeállományon is segítene-e. Az orvos úgy véli, további kísérletek után idővel erre is válasz születhet.

A Radiology szaklapban megjelent tanulmányban Li és munkatársai részletesen kifejtik, hogy a fehérállomány idegsejtjeiből álló rostok kötik össze a két agyféltekét, ha pedig valamilyen probléma adódik - inszomnia vagy más rendellenesség -, a régiók közötti kommunikáció nehézkessé válik. 

Alvásmegvonással jobb lehet az alvás?

Elég valószínűtlennek hangzik, hogy az ember még inkább elvágja magát a várva várt pihentető alvástól, az alvásmegvonás azonban egyike a betegség pszichológiai kezelési módjainak. A kognitív viselkedésterápiás módszer lényege, hogy korlátozni kell az alvással töltött időt a kielégítő alvás érdekében.

A kezelés alatt a betegek alvásnaplót vezetnek, majd ez alapján megbecsülik, hogy összesen menyi időt töltenek alvással. Ezután arra kell törekedni, hogy az ágyban töltött idő egyenlő legyen a becsült alvásidővel, de minimum öt óra hosszáig tartson, és az ébredést is következetesen mindig ugyanarra az időpontra kell ütemezni.

Az alváshatékonyság ugyanis a teljes alváshossz és az ágyban töltött idő hányadosának a százszorosa. A számítást hetente meg kell ismételni, és ha az alváshatékonyság eléri vagy meghaladja a 90%-ot, a beteg 15-20 perccel többet lehet ágyban, míg el nem éri a hét-nyolc órás időkeretet.

Az Annals of Internal szaklapban kutatók egy alkalommal húsz különböző tanulmányt hasonlítottak össze, mivel a kognitív viselkedési terápiák eredményességét vizsgálták inszomniás betegeknél a gyógyszeres kezelésekkel szemben. Kiderült, hogy az előbbi éppen olyan hatásos lehet, mint a gyógyszeres terápia.

Az alváskutatók hozzátették, hogy a kognitív viselkedésterápia kifejezetten azoknak hasznos, akik nem szívesen élnének más kezeléssel. Ellenben, ha a probléma akut, vagy esetleg valamelyik tünet azonnali enyhítést igényel, gyógyszeres terápia javasolt.

Alvászavart okozó vacsorák

Az alvás minőségét hétköznapi rossz szokások és a szoba nem megfelelő adottságai is érezhetően rontják, de az étkezés szerepe is óriási. Míg egyes ételek és italok, mint a tej, a dió vagy a csicseriborsó, bizonyítottan segítenek álomba szenderülni, mások lehetetlenné teszik a gyors és mély alvást. Nem ajánlott közvetlenül lefekvés előtt belakmározni belőlük.

Képek: Getty Images Hungary.

• tünetek és betegségek
• kutatások
• alvászavar
• álmatlanság
• agy
• agyműködés
• idegrendszer
• Életmód