Mi olvasható ki a menstruációs vérzés színéből? – Ezekre a jelekre figyelj!

A menstruációs vér mennyiségének, színének, állagának változása árulkodik a testet érintő változásokról. Néha nem kell komolyabb dologra gondolni, míg máskor érdemes nőgyógyászhoz fordulni, ha valaki a megszokottól eltérő vérzést tapasztal. Dr. Balázs Boglárka Hajnalka nőgyógyász, onkológus szakorvost arról kérdeztük, hogy mikor normális és mikor nem a nagyobb mennyiségű vérzés, mire utalhatnak a színbeli változások, illetve arról, hogyan változott a nők testtudatossága az elmúlt években.

Menstruációs ciklus: 30-40 éven át

A lányoknál az első menstruáció átlagosan 12 éves kor körül következik be, de 10-15 éves kor között normálisnak tekinthető a kezdete. A menstruációs ciklus hossza tankönyv szerint 28 nap, ugyanakkor a 21-35 napos periódus is teljesen rendben van. Az első vérzést követően a ciklus rendszeressé válásához jellemzően szükség van néhány évre, hogy aztán a nők életének 30-40 éven át – leszámítva a várandósságokat és esetleg a szoptatás időszakát – havonta visszatérő szereplője legyen a menstruáció. Az utolsó vérzés időpontja 45-55 éves kor közé tehető. A menopauzát megelőző években azonban a ciklus a hormonális változásoknak köszönhetően nehezebben kiszámíthatóvá válik: korábban vagy később jön meg, közti vérzés jelentkezik. Bőven van tehát idő és alkalom arra, hogy a nők kiismerjék a menstruációjukat, így annak színében, állagában bekövetkező változások fel fognak tűnni. Ám hogy mikor kell foglalkozni ezekkel a változásokkal, mit üzen velük a test, az nem minden esetben egyértelmű.

A menstruáció változása mögött

– A menstruáció jellegének változása mögött nem mindig áll kóros eltérés, de mindenképp figyelemfelhívó, mert változik az életkorral, változhat a szüléseket követően és szexuális élettől függően. A kóros esetek mögött nagy százalékban hormonális változás áll: akár a nőiséggel összefüggésben (peteérés hiánya, túlzott ösztrogéntermelés), akár egyéb hormontermelő szerv működésének eltérése vonatkozásában (pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, tejelválasztó hormon túltermelése, stressz, inzulinrezisztencia). Ugyanakkor a növekvő daganatos betegségek számának tükrében gondolnunk kell arra, hogy tumoros folyamat is állhat a háttérben – mondja dr. Balázs Boglárka.

Erős, nagy mennyiségű vérzés

– Erős, nagy mennyiségű vérzést látunk vetéléskor, a menopauza előtti időszakban, ösztrogéntúltermeléskor, véralvadási zavaroknál, pajzsmirigy-túlműködésnél, méhtesttumornál, méhnyaktumor esetében. Nem mindegy, hogy csak a menstruáció idejére korlátozódik, vagy rendellenesen, a menstruációs időszakon kívül is tapasztalunk vérzést – magyarázza dr. Balázs Boglárka.

Sötétbarna menstruációs vérzés

A vérzés nem csak vörös színű lehet. A barnás színárnyalat a menstruáció elején és a végén teljesen természetesnek tekinthető, aggodalomra nem ad okot. Ez a színárnyalat általában arra utal, hogy régebbi – már oxidálódott – vér, illetve méhnyálkahártya-darabok távoznak a méhből.

Szürkés vagy narancssárgás vérzés

A menstruációs vérzés színének változása mögött sokféle ok állhat. A szürkés vagy éppen narancssárgás színű menstruációs vér jelezhet bakteriális fertőzést – ám ehhez jellemzően kellemetlen viszketés és szag is társul.

Rózsaszínes vérzés

A rózsaszínes vérzés – különösen, ha enyhébb a menstruáció – alacsonyabb ösztrogénszintre utal.  Az ösztrogénszint csökkenését okozhatja a fokozott testmozgás.  Ugyanakkor a rózsaszínes vérzés jelezhet tápanyaghiányos étrendet, de utalhat perimenopauzára is.

Ha orvoshoz kell fordulni

– Mindenképp kérjük ki szakember véleményét, ha a korábbihoz képest megváltozott a menstruációnk, legyen az a hossza (rövidül vagy nyúlik), szabálytalanná vált (menstruációs időszakon kívül is vérzik), a mennyisége (akár meg sem jön, vagy extrém), a szaga (bűzös), a színe (van-e benne friss vér, vagy fehér-szürke terület), az állaga (nyákos, nyúlós, szilárd összetevő), a fájdalom (megjelent, vagy máshogy mutatkozik) tekintetében – hívja a fel a figyelmet dr. Balázs Boglárka.

Amikor biztosan orvoshoz megyünk 

Megkérdeztük dr. Balázs Boglárkát, hogy tapasztalata szerint melyek azok a panaszok, amiket tapasztalva még azok is nőgyógyászhoz fordulnak, akik az éves méhnyakrák-szűrést szívesen halogatják.

• Akiknél szexuális élet során vérzés lép fel.
• Akiknél székelési, vizelési panasz jelentkezik.
• Akiknél menstruáción kívül folyamatos vérezgetés van.
• Akiknél már megszűnt a menstruáció és akár évek múlva visszatér.
• Akiknél bűzös folyás jelentkezik és a patikai készítményekre nem szűnik.
• Akiknél erős fájdalommal jár az együttlét, a menstruáció, egy tampon felhelyezése.
• Akiknek a környezetében daganatos betegség alakul ki vagy ebből adódó haláleset történik.

Egyre tudatosabbak vagyunk

Míg néhány évtizeddel ezelőtt az egészségügyi területen járatlan ember viszonylag keveset tudott a női testet, illetve a menstruációs ciklust érintő változásokról, mára egyre több információ birtokába juthatunk ezen a területen is. Dr. Balázs Boglárka tapasztalatai szerint pozitív irányban változott a nők testtudatossága.

– Tapasztalatom szerint egyre tudatosabbak a nők, szeretnék ismerni, érteni a testük változásait és mernek jelentkezni, kérdéseket feltenni – mert olvasnak, így tudnak adekvátan kérdezni. Vannak olyanok is, akik már nem készülnek fel előre a változásra, de panasz esetén nem halogatnak, hanem jelentkeznek, és akkor járnak utána a megoldandó feladatoknak. Ez a kulcsa annak, hogy időben felismerjük, és terápiához juttathassuk a pácienseket. A menstruáció változásaira a késői korban menstruálni kezdők, a gyermekre vágyó nők és a klimaxos panaszokkal küzdők figyelnek a legjobban. A testi változások a fiatalokat mozgatják, húszas-harmincas korosztály, akinek bőrpanasza, súlyproblémája akad, sportol, fogamzásgátlásról kell gondoskodnia - magyarázza dr. Balázs Boglárka.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• nőgyógyász
• nőgyógyászati problémák
• menstruáció
• menstruációs ciklus
• méhnyakrák akta
• Életmód