Ételek, amiket a világ legöregebb emberei esznek: a hosszú élet titkát jelenti a kék zóna étrend

A kék zóna meghatározása a National Geographic Fellow és a New York Times bestsellerszerzője, Dan Buettner felfedező nevéhez köthető. Kutatásaiban arra kereste a választ, miért élnek a bolygónk egyes területein sokkal tovább és egészségesebben az emberek, mint a világ más pontjain.

Buettner a világ számos pontján járt, hogy megfejtse a hosszú, egészséges élet titkát, kutatta és megfigyelte, milyen hasonlóságok mutatkoznak meg a különböző területeken élő emberek életvitelében, táplálkozási szokásaiban, ezek alapján pedig öt kék zónát hozott létre.

Az öt kék zóna, ahol 100 évig is élhet az ember

Amellett, hogy ezekben a régiókban a demográfiai és halálozási adatok szerint a legtovább élnek az emberek, olyan civilizációs betegségek is ritkábban fordulnak elő, mint a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség vagy rák - írja a health.com. Buettner összeállította ezeket a jól elkülöníthető területeket egy csoportba, és kék zónának nevezte el őket. Ide tartozik Okinava, ami egy vulkanikus sziget Japánban, az olasz Szardínia szigete, a görög Ikária szigete, a costa-ricai Nicoya település és környéke, illetve Kaliforniában Loma Linda város körzete.

A kék zóna étrend

Az öt kék zóna lakói közül négyen havonta átlagosan ötször fogyasztanak valamilyen húsfélét, valamint heti háromszor halat. Ezalól kivételt képez a kaliforniai Loma Linda, ahol a hitük miatt sokan vegetáriánusok.

A kék régió lakói hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, lassú felszívódású szénhidrátok mellett sok zöldséget és gyümölcsöt, valamint jótékony zsírokban gazdag olajos magvakat fogyasztanak. A félkész ételek helyett a friss alapanyagokra és az abból készült ételek elkészítésére fektetik a hangsúlyt.

A kék zóna régiói közötti további párhuzam, hogy az ott élők négyféle folyadékot isznak: tiszta vizet, kávét, teát és vörösbort, amelyeket napi szinten fogyasztanak, optimális mennyiségben.

Mérsékelik a tejtermékek fogyasztását, például ötből négyben nem szerepel a tehéntej nagy mennyiségű fogyasztása. Ikaria és Szardínia lakosai kecske- és juhtejet, valamint abból készült sajtokat fogyasztanak. Az összes kék zóna lakói hetente körülbelül kétszer-négyszer fogyasztanak tojást, általában egyes ételek kiegészítéseként, nem pedig fő fehérjeforrásként. Tej helyett növényi italokat hasznának, mint a mandulatej, szójatej, kókusztej.

A kék zóna lakói cukorfogyasztás tekintetében az American Heart Association által megállapított irányelvnek is megfelelnek, amely a nők számára maximum napi hat teáskanálnál, a férfiaknál pedig kilenc teáskanálnyi cukrot engedélyez. Buettner megállapításai szerint a kék zóna lakói kevés cukrot fogyasztanak, valamint keveset dohányoznak, és rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgást folytatnak.

A 80%-os szabály

Mindezek mellett a kék zóna lakói ügyelnek arra, hogy étkezéseik alkalmával sose egyék tele magukat. Ezt jelenti a 80%-os szabály, azaz csak 80%-ban laknak jól. Az ételeket lassan, gondosan megrágva fogyasztják.

Összességében a kék zónák étrendje nagyon hasonlít a krónikus betegségek csökkentését és az általános egészségi állapot javítását célzó modern étrendekhez. Az étkezési szokások kisebb változtatásával is már jelentős egészségügyi előnyökre lehet szert tenni, ehhez pedig érdemes a kék zóna étrendjét alapul venni.

A 8 legjobb mozgásforma 50 felett

Ötven év felett sem érdemes elhanyagolni a testmozgást, sőt ez az a kor, amikor még inkább szükség van arra, hogy valaki aktív életet éljen, lelkileg és testileg is feltöltődjön.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• fogyókúra
• fogyás
• diéta
• étrend
• kék zóna
• idős
• Életmód