Miért baj, ha tartósan 140 fölé megy a vérnyomás? Ezek a rejtett rizikók

A magas vérnyomás – orvosi nevén hipertónia – folyamatosan, szinte észrevétlenül rongálja a szervezetet. Nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak”: gyakran csak akkor derül fény rá, amikor már súlyos károsodásokat okozott a szívben, az agyban vagy a vesékben. A legnagyobb veszély éppen abban rejlik, hogy tünetek nélkül pusztít.

Tartósan magas vérnyomás következményei

Az egészséges vérnyomásérték 120/80 Hgmm alatt van. A 130/80 és 139/89 közötti értékeket már az úgynevezett első stádiumú magas vérnyomás kategóriába sorolják, míg 140/90 fölött második stádiumról beszélnek. Ha a vérnyomás eléri vagy meghaladja a 180/120-as értéket, az már sürgős orvosi ellátást igénylő hipertenzív krízisnek számít.

A hipertónia nemcsak az idősek betegsége. Bár az életkor előrehaladtával egyre többeket érint, már a harmincas-negyvenes éveikben járó felnőttek körében is elterjedt. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a 30–79 éves korosztályban a férfiak 56%-a, míg a nők 41%-a szenved magas vérnyomásban, ami azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban közel minden második ember érintett. Ráadásul a túlsúly és a mozgásszegény életmód következtében egyre több gyermeknél is kimutatható a kóros érték.

A tartósan magas vérnyomás megterheli az artériák falát, amik emiatt elveszíthetik rugalmasságukat, beszűkülhetnek, így a szívnek nagyobb erővel kell pumpálnia a vért. Ez hosszú távon szívnagyobbodáshoz, szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. Emellett a magas vérnyomás roncsolja a veséket, károsíthatja a szemet, és kihat a kognitív funkciókra is: összefüggésbe hozható a memória romlásával és a demencia kialakulásával is.

Magyarországon a magas vérnyomás (hipertónia) jelentős egészségügyi problémát jelent, és számos halálesethez hozzájárul. 2020-ban a magas vérnyomáshoz kapcsolódó elhalálozások száma 11 967 volt, ami 21%-os növekedést jelent az előző évhez képest, amikor 9810 ilyen esetet regisztráltak.

A hipertónia kezelése több pilléren nyugszik. Az életmódbeli változtatások – mint a sóbevitel csökkentése, a testsúly rendezése, a rendszeres mozgás, az alkoholfogyasztás mérséklése és a dohányzás abbahagyása – alapvetőek. Ám sok esetben ezek önmagukban nem elegendőek, gyógyszeres terápia is szükségessé válik.

Számos gyógyszercsoport áll rendelkezésre: egyes szerek az erek tágításával javítják a véráramlást, mások csökkentik a szív terhelését, vagy a szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. Gyakori, hogy a kívánt hatás elérése érdekében többféle hatóanyagot kombinálnak. Léteznek hosszú hatású, napi egyszer szedhető készítmények is, amik segíthetnek a rendszeres gyógyszerszedés betartásában.

A kezelés nem ér véget akkor, amikor a vérnyomás beáll – a gyógyszerszedést csak az orvos utasítására lehet felfüggeszteni. A hipertónia ugyanis nem múló betegség, hanem krónikus állapot, amely folyamatos odafigyelést igényel.

Mivel a hipertónia sokáig nem okoz tüneteket, a rendszeres vérnyomásmérés az egyetlen módja annak, hogy időben fény derüljön rá. Minél előbb sikerül észlelni és kontrollálni a problémát, annál nagyobb az esély arra, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos szövődmények.

Érdemes tehát komolyan venni már az enyhe emelkedést is – a 130/80 körüli értékek sem tekinthetők „majdnem jónak”. A határ átlépése ugyanis nem pusztán számokon múlik, hanem azon is, mennyire engeded meg, hogy ez a néma ellenség kockázatot jelentsen az életedre nézve.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• magas vérnyomás
• szív- és érrendszeri betegség
• következmény
• stroke
• szívbetegség
• infarktus
• látásromlás
• demencia
• Életmód