Ártasz magadnak, ha ekkor iszod a népszerű italt: az agyműködésre is negatívan hat

A koffein sokak számára a reggeli rutin része, de gyakran délután vagy este is előkerül egy csésze kávé vagy egy kóla formájában. Érdemes azt is tudni, hogy a teában, a csokoládéban, az energiaitalokban és számos üdítőitalban is megtalálható, így ez az egyik legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív anyag a világon. Egy friss kutatás most először mutatta ki, hogyan hat a koffein alvás közben az agy működésére – és az eredmények meglepőek.

A koffein hatása az agyra

A Montreali Egyetem kutatócsoportja mesterséges intelligenciát és EEG-felvételeket (az agy elektromos aktivitását mérő vizsgálatot) használt, és tanulmányukkal egészen új megvilágításba helyezte azt, hogy hogyan képes a koffein módosítani az alvást, illetve befolyásolni az agy éjszakai regenerációját – fizikai és kognitív szinten egyaránt. Van, akinek egyáltalán nem való a kávézás – katt ide!

A kísérlet során 40 egészséges felnőtt agyi aktivitását elemezték két éjszakán keresztül: egyszer koffeinnel, máskor placebóval. A koffeintartalmú kapszulákat három, illetve egy órával lefekvés előtt vették be – ez az időpont egyértelműen a „késő esti” kategóriába esik, hiszen a szakértők szerint már a lefekvés előtti 6 órán belüli koffeinbevitel is megzavarhatja az alvást.

– Az eredmények azt mutatták, hogy a koffein növelte az agyi jelek összetettségét, ami dinamikusabb és kevésbé kiszámítható idegi aktivitást tükrözött, különösen a nem gyors szemmozgásos (NREM) alvási fázisban, amely kulcsfontosságú a memória rögzítéséhez és a kognitív regenerációhoz – mondta a kutatás vezetője, Philipp Thölke.

Az eredmények alapján a koffein hatására az agy nem tudott teljesen ellazulni. Lassultak azok az agyhullámok – például az alfa- és thétahullámok –, amik a mély, pihentető alváshoz szükségesek, miközben megnőtt az ébrenléttel és a mentális aktivitással összefüggő bétahullámok aránya.

A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése az úgynevezett „kritikusság” állapotának fokozódása volt: ez egyfajta agyi egyensúlyi helyzet a rendezettség és a káosz között. Ez a működési mód nappal kifejezetten előnyös, hiszen segíti a gyors reakciókat, a tanulást és döntéshozatalt, de alvás közben már zavaró lehet – ahelyett, hogy az agy teljesen lecsendesedne és regenerálódna, megzavarja a memóriafeldolgozást és aktívabb, „ébrenléti” mintázatot mutat.

A jelenség különösen a fiatal felnőtteknél – 20 és 27 év között – volt kifejezett. Az idősebb résztvevők, 41 és 58 év között, kevésbé reagáltak a koffeinre, amit a kutatók az életkorral csökkenő adenozinreceptor-sűrűséggel magyaráznak. Az adenozin egy olyan molekula, ami a nap folyamán fokozatosan halmozódik fel az agyban, fáradtságérzetet okozva – ezt blokkolja a koffein. Mivel idősebb korban kevesebb a receptor, a koffein hatása is gyengülhet.

Bár a koffein sokaknál a fáradtság ellenszere, a kutatás alapján érdemes megfontolni, hogy este már ne kerüljön a szervezetbe. Az esti, vagy késő délutáni kávézás nemcsak az elalvást nehezítheti meg, hanem hosszabb távon a memória és a kognitív regeneráció hatékonyságát is csökkentheti.

Mivel ilyen típusú megfigyelés korábban még nem készült, a kutatók hangsúlyozzák: a jövőben fontos lehet személyre szabott ajánlásokat kialakítani a koffeinfogyasztásra – életkor és egyéni alvásigény szerint.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• koffein
• alvás
• agy
• kávé
• kutatások
• kóla
• agyműködés
• Életmód