Egy hét alatt babapuha lesz a repedezett sarok és a bőr: így varázsoltam selymessé a lábam
Mi, nők a Hamupipőke óta tudjuk, hogy a szép és ápolt láb mennyire fontos. Írásomban szeretném megosztani mindenkivel, hogyan sikerült selymessé varázsolni a lábfejemet – stílszerűen két lépésben. Teszteltük a Scholl hidratáló lábmaszkját és elektromos lábreszelőjét!
A cikket az Scholl támogatta.
Bele sem gondolunk, de egy mérnöki mesterművön állunk és sétálunk nap mint nap. Mindkét lábfejünk 26-26 csontból áll, vagyis a felnőtt ember 206 csontjának a negyede ebben a két kis testrészben található. Ráadásul hatalmas terhelésnek van kitéve, hiszen minden lépésnél testsúlyunk másfélszerese nehezedik rá, naponta pedig öt-hatezerszer tesszük meg ezt az egyszerű mozdulatot. Akárhonnan nézzük, ez teljesítmény, így lábfejünk megérdemelné a kényeztetést.
Zárt cipő, magas sarok: a bőrkeményedések okai
Ezek fényében kisebb bűntudattal kezdtem a májust, a szandálszezon kezdetét, ugyanis kissé elhanyagoltam a lábfejemet, pontosabban az azon lévő bőrt. Az kikerülhetetlen volt, hogy napjaim nagy részét zárt cipőben töltöttem, ráadásul időnként magas sarkú cipőben, hiszen színházban vagy egyes munkahelyi tárgyalásokon ez elkerülhetetlen. Ez bármennyire szép és elegáns, viszont az előre billenő testsúly miatt könnyen alakulhatnak ki bőrkeményedések a viselésétől.

De nem csak ezzel lehet a gond. Rendszeresen futni járok, illetve ahova tudok, igyekszem gyalog menni. Mindez jó az egészségemnek, viszont igénybe veszi a lábat, és megjelenhetnek a már említett bőrkeményedések. Mindezek miatt május elején döbbentem rá, hogy – egy kis képzavarral élve – félvállról vettem a lábaimat, sajnos kialakultak a látványnak (és tapintásra) nem túl kellemes fehér, „repedezett” részek a talp különböző részein. A zsúfolt napirendembe a pedikűrös nem igazán illeszthető be, a hagyományos, kézi talpreszelőt pedig nagyon nem szeretem, nehéz vele egyenletesen dolgozni, könnyen kialakulhat a csúnya, „foltos” bőr a használat helyén.
Idén valahol még örültem is az esős és hideg májusi napoknak, mivel elkerülhettem a szandál viselését. Szerencsés helyzetet teremtett az is, hogy lehetőséget kaptam kipróbálni a Scholl két olyan termékét, amely gyorsan és hatékonyan varázsolhatja újra selymessé és puhává a lábfejemet. A márka cipőit kényelmük és szépségük miatt amúgy is szeretem, így némi előismerettel tudtam belevágni a hidratáló lábmaszk és az elektromos talpreszelő tesztelésének.
Kíméletes, de hatékony, cserélhető forgófejek
A bársonyos talpakért folytatott küzdelmet a talpreszelővel kezdtem. A készülék formatervezett, de ennél fontosabb, hogy kialakítása ergonomikus, vagyis nem érzünk kellemetlen „rázkódást” a kezünkben, még akkor sem, ha esetleg hosszabb ideig használjuk. A hangja pedig nem különösebben éles (sokan kényesek erre). A lábreszelés előtt mindig felmerül a kérdés: lábáztatás, fürdés előtt vagy után érdemes.

Én jobban szeretem szárazon végezni a műveletet, akkor valahogy jobban látszik az eredménye. A Scholl terméket mindkét módon lehet használni: áztatás után azért szokták javasolni érzékenyebb bőrűeknek, mert csökkenti a reszelés közbeni kellemetlen érzést. A Scholl lábreszelő kétfajta, cserélhető forgófejjel kapható, az egyik ultraérdes, a másik kifejezetten a sarokra lett kifejlesztve. Mindkettőt kipróbáltam, fájdalmat, kellemetlenséget nem éreztem, érdes külsejük ellenére bátran lehet őket használni, viszont érdemi különbséget nem igazán véltem felfedezni közöttük. Mindkettő kifejezetten hatékonyan, látványos módon „számolja fel” a fehér, kemény, pikkelyes területeket. Ami számomra külön öröm volt, hogy egyenletesen tisztította meg a talpamat az elhalt hámsejtektől – mint később megtudtam, ez az egyenletes forgási sebességnek köszönhető.
Koncentráltabban hat, mint a testápoló
A puha, selymes lábakhoz vezető második lépésként a lábmaszkot is kipróbáltam közvetlenül az első lábreszelés után. A számomra addig ismeretlen nevű termék azt ígérte, hogy a testápolónál intenzívebben, koncentráltabban ápolja a bőrt. A használata nagyon egyszerű, a csomagolásban két „lábbelit” találunk, leginkább egy cipővédőre vagy egy lábzsákra hasonlít. A használati utasítás szerint húsz percig kell a lábon tartani, közben kényelmesen el lehet feküdni, könyvvel vagy telefonnal a kézben. Használat után a hidratálókrémet még be kellett masszíroznom a lábamba, viszont jár a „piros pont” a visszafogott, kellemes illata miatt. A lényeg viszont az, hogy másnap reggel is látványosan puhább tapintású volt a sarkam és a lábfejem, mint előtte, testápoló esetében csak egyelten használat nem szokott ilyen eredményt mutatni.
Amíg a felszívódást vártam, a termék hozzávalóira kerestem rá az interneten, így a tanultam egy új kifejezést is, az ureát. A szó a bőrünkben természetes módon is megtalálható hidratáló faktor, amely segít felszívódni és megtartani a vizet, így felgyorsítja a bőr regenerációját. További keresgélés után azt a megnyugtató információt kaptam, hogy a kozmetikai ipar szintetikusan állítja elő az anyagot, vagyis nem állatokból nyeri ki. Tudom, sokaknak ez annyira nem számít, de nekem fontos szempont az elköteleződés mellett.
A Scholl mindkét termékét egy hétig használtam, a lábreszelőt minden este napi pár percet, lábmaszkot pedig két este húztam a lábamra. Ez alatt látható eredményt lehetett elérni, a lábfejem szép és ápolt lett (bár nyilván nem volt kifejezetten rossz állapotban.) A jövés-menéssel, az aktív élettel természetesen nem fogok leállni a következő hónapokban, sőt a nyári időszakban ez csak fokozódni fog, vagyis a lábam továbbra is terhelve lesz. Viszont megfogadtam, hogy heti két-három alkalommal használom a lábreszelőt, egyszer pedig magamra húzom a lábmaszkot. Úgy kalkulálom, hogy ennyi idő és energia befektetése elég lesz ahhoz, hogy bátran magamra ölthessem a szandált a meleg napokon, sőt, a balatoni strandokon sem kell majd szégyenkeznem, amikor mezítláb sétálok a pázsiton.


















