Zsírégető, szívvédő, antidepresszáns: Így hat a nevetés a szervezetre

Bár a téli hónapokban kicsit ritkábban tesszük, azért nevetni mindenki szeret. A jókedv az élet fontos része, mely a lelkiállapot mellett testi egészségedre is hatással van. De gondolnád, hogy akár fogyhatsz is a nevetéssel? Vagy hogy keringésjavító hatásának köszönhetően védi a szívedet?

Fogyókúrás kacaj

Gondolnád, hogy napi 15 perc nevetéssel egy év alatt két kilogrammot fogyhatsz? A Vanderbilt Egyetem munkatársai szerint a nevetés bizonyíthatóan fogyaszt. Egy vizsgálat során a kísérleti alanyoknak különböző hangulatú filmrészleteket vetítettek le, miközben vizsgálták a reakcióikat.

Egy úgynevezett metabolikus kamra segítségével mérték a belélegezett oxigén, valamint a kilélegzett szén-dioxid mennyiségét. Vizsgálták továbbá az alanyok szívfrekvenciáját és vérnyomását. Mindezen értékekből következtettek az általuk felhasznált energiamennyiségre. Arra az eredményre jutottak, hogy az alanyok nevetés közben 20%-kal több kalóriát égettek el, mint az unalmas filmrészletek alatt. A kutatók szerint tehát, ha zsírégető diétán vagy, a nevetés is hozzásegíthet a siker eléréséhez.

Keringésjavító derű

Egy amerikai vizsgálat során bizonyították, hogy a nevetés nem csupán fogyókúrádat mozdíthatja előre, de keringésednek is jót tesz. Szívvédő hatását szintén különböző filmbejátszások vetítésével bizonyították. A kísérleti alanyoknak egy humoros és egy nyugtalanító képsorokból álló videoklipet vetítettek, miközben vizsgálták testi reakcióikat, ereik működését.

Az ereket bélelő hámszövetben, az úgynevezett endotéliumban a felkavaró klip hatására 35%-kal csökkent a véráramlás sebessége. Ezzel szemben a vidám, nevettető képsorok hatására több mint 20%-kal növekedett a véráramlás gyorsasága az endotéliumban.

Mivel ennek a hámszövetnek az állapota rendkívül fontos az érszűkület megelőzése szempontjából, a nevetés segítségével elkerülheted a szív- és érrendszeri betegségeket.

Antidepresszáns nevetés

A mindennapi stressz, illetve a téli hónapokban a napsütéses órák alacsony száma könnyen feledteti veled a jókedvet. Pedig számos kutatás bizonyítja, hogy a nevetés következtében az agyban endorfinok - úgynevezett boldogsághormonok - termelődnek. Ezek pedig olyan hatással vannak a szervezetre, mint a tabletta formájában szedett antidepresszánsok.

Megdöbbentő, hogy míg gyerekkorodban naponta több száz, felnőttként már csak átlagosan tizenöt nevetést engedsz meg magadnak. Mielőtt tehát még máshol keresnéd a bajt, illetve orvosi segítséget kérnél, nézz meg pár vidám filmet! Hangulatod javításához szükség lehet még néhány barátra és önfeledt hétvégi programokra is.

Nevetés és evolúció

Kutatók szerint a nevetés körülbelül hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki. Szakemberek azt gyanítják, hogy ha ilyen régóta része az életnek, akkor valamilyen módon segíthette a túlélést - vagyis evolúciós jelentőséggel bír.

Ráadásul nem csupán emberre jellemző viselkedés ez, az állatvilágban is megfigyelhető. A főemlősök mellett egyes fejlettebb értelmi képességű állatok, például a patkányok és a delfinek is nevetnek.

• megelőzés
• zsírégető
• depresszió
• kutatások
• szívvédő
• nevetés
• Életmód