Ez a négy leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati daganat - A rendszeres szűrés életet is menthet

A rosszindulatú nőgyógyászati daganatos kórképekről egyre több adat áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy a nők tisztában legyenek a leggyakoribb ráktípusokkal, rizikófaktorukkal, szűrésükkel.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban jártas orvosa ezekre hívja fel a figyelmet. 

Életeket menthet a gyakori szűrés

A rosszindulatú nőgyógyászati daganatok évről évre rengeteg életet követelnek, ezért igen nagy hangsúly van a prevención, szűréseken, hogy a lehető legkorábban fel lehessen ismerni a kóros elváltozásokat, és a kezelést mihamarabb el lehessen kezdeni.

A négy leggyakoribb nőgyógyászati rák akár évekig is lappanghat tünetek nélkül. Nőgyógyász segítségével sorra vesszük a legfőbb daganattípusokat, és a kezelési módjukról is tájékoztatást ad a doktor úr.

Méhnyakrák 

Az egyetlen olyan nőgyógyászati ráktípus, melynél kimutatható már a rákmegelőző állapot is. Erre a vizsgálatra speciális szűrés, vagyis Pap-teszt áll rendelkezésre, melynek során a kenetvétel eredményét a P-skálán értékelik.

Önmagában azonban ma már ez kevés, ezt kiegészíti a Bethesda-klasszifikáció. A vizsgálat igen fontos, évenként ajánlott elvégezni a méhnyakrákszűrést, mivel a kialakulásáig akár egy évtized is eltelhet, és az idejében felismert elváltozás így életmentő lehet. Létrejöttében a humán papillomavírus oki szerepe bizonyított, lehetőség van a HPV-fertőzöttség kimutatására is.

Kóros cytologiai vagy kolposzkópos eredmény esetén a méhnyak kúp alakú kimetszése javasolt lehet. Ez a szövettani eredmény meghatározásán túl - amennyiben sikerül az abnormális részt teljesen eltávolítani -, nemcsak diagnosztikus, hanem terápiás jellegű is egyben. Előrehaladott esetben a méh teljes vagy radikális eltávolítására, kemoterápiára és sugárkezelésre van szükség.  

Érdemes tudni, hogy HPV-oltással a méhnyakrák kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető, rendszeres szűréssel együtt pedig megelőzhető lenne. 

Tünetek: köztes vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kóros hüvelyi folyás, alhasi fájdalom. Lehet azonban tünetszegény is. 

Rizikófaktor: korán kezdett aktív szexuális élet, gyakori partnercsere, hormonális fogamzásgátlók. 

Méhtestrák 

A méhtestrák jellemzően később jelenik meg, általában az ötven évnél idősebbeket sújtja. Hátterében ösztrogéndominancia, ösztrogéntartalmú készítmények használata, a mozgásszegény életmód, elhízás, késői menopauza állhat. Amennyiben idejében fény derül a daganatra - legtöbbször nem várt vérzés jelentkezik -, úgy a szövettani igazolást követően műtéttel eredményesen gyógyítható - ám ehhez rendszeres ellenőrzésre van szükség menopauza után is.

Maga a rák a méh belhártyájából, az endometriumból indul ki, és áttéteket képezhet. Amennyiben korai stádiumban ismerik fel, úgy a méh, petefészkek, petevezetők teljes eltávolításával elérhető a gyógyulás. Sokszor azonban a nyirokcsomók eltávolítása mellett sugár- és kemoterápia is indokolt. 

Tünetek: köztes vérzés, klimax után ismét megjelenő vérzés - ez mindig vizsgálatot igényel!

Rizikófaktor: ösztrogéndominancia, ösztrogénpótlás, menopauza, elhízás, genetika.

Petefészekrák 

A petefészekrák kialakulásának valószínűsége szintén az életkor előrehaladtával magasabb. Mivel jellemzően tünetszegény - ha vannak, akkor is általános tünetei vannak -, így gyakran, az esetek háromnegyedében késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már szövődményes, és áttéteket képez. Éppen ezért fontos a szűrésen való részvétel, ahol még idejében fény derülhet az állapotra. 

Tünetek: tünetszegény, haspuffadás, gyomor- és bélpanaszok, vérzészavarok, fogyás, medencetájéki fájdalom, haskörfogat-növekedés, hasűri folyadék - ez már szövődményre utal.

Rizikófaktor: genetika, menopauza, családi halmozódás, BRCA-1 és BRCA-2 génmutáció, hormonkezelés, mesterséges ovuláció létrehozása, lombikprogramok, késői szülés, nők, akik nem szültek vagy szoptattak. 

Mellrák 

- Az emlőrák jellemzően 35-40 éves kor felett fordul elő, ám egyre gyakoribb, amikor fiatalabbaknál alakul ki. Igen eredményesen kezelhető, ám ehhez - ahogy az összes daganat esetén - kulcsfontosságú az odafigyelés, a korai diagnózis - mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Ehhez otthoni önvizsgálatra, 18 éves kortól évenkénti rákszűrésre van szükség. Ez a vizsgálat fiatalon az UH + tumormarker, negyven év felett mammográfia + tumormarker: CA 15-3, CA 549, MCA, TPS. Természetesen panasz esetén mielőbbi nőgyógyászati konzultáció javasolt.

Tünetek: fájdalmas vagy fájdalmatlan csomó a mellben, hónaljban, ciklustól függetlenül, váladékozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása. 

Rizikófaktor: életkor, genetika, családi halmozódás, hormonterápia, például IVF, klimax kezeléséhez használt hormonok, dohányzás, nők, akik nem szültek vagy szoptattak, vagy az első gyermeküket harminc éven felül szülték. 

Túlélték a rákot, most erősek és boldogok: ismerd meg hét nő felemelő történetét

Első pillantásra nem is gondolná senki, hogy ezek a boldog, vidám nők milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• mellrák
• nőgyógyász
• méhnyakrák
• méhtestrák
• petefészekrák
• Életmód