3 dolog, amit sokan rosszul tudnak a mellrákról: a mammográfia sem mindig mutatja ki a daganatot
A mellrák a vezető daganatos megbetegedés a 45-65 év közötti nőknél, mégis vannak tévhitek vele kapcsolatban.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- 16 éves lett Deustch Anita és Kinizsi Ottó nagyobbik lánya: Emma gyönyörű tini
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
A mellrák az egyik leggyakrabban előforduló rákbetegség, amit világszerte évente több millió nőnél diagnosztizálnak.
Kate Pickert amerikai újságíró is megküzdött a betegséggel, és bár szerencsére sikeresen felgyógyult, érthető módon a mai napig foglalkoztatja a téma. Kutatókat, orvosokat és betegeket interjúvolt meg, és összegyűjtött néhány dolgot, melyeket sokan helytelenül gondolnak a mellrákról.
Tévhit, hogy a mammográfia mindig kimutatja
A mammográfiavizsgálatok 1970-ben kezdődtek, és mára elengedhetetlen kellékévé váltak a rendszeres rákszűrésnek, melyet legalább minden második évben el kell végeztetni. Azonban vita tárgyát képezi, hogy fiatalabb nők körében mennyire hatékony ez, ugyanis fiatalabb korban a mellek még kevésbé vannak megereszkedve, és így a daganat nehezebben észrevehető benne.
Pickert is hasonlóan járt: bár a mammográfia jelezte, hogy valami nincs rendben, a már mellében levő rosszindulatú daganatot nem mutatta ki, az csak MRI-felvételen látszódott. Ez nem azt jelenti, hogy a mammográfiát megbízhatatlannak kellene bélyegezni, ugyanakkor a fiatalabb és teltebb mellű nők esetében nem biztos, hogy mindig láttatni tudja a megbújó daganatot. Ha bármi gyanú felmerül, érdemes egyéb vizsgálatokat is elvégezni, például emlőultrahangot.
Ha nincs rizikófaktor, nem alakulhat ki?
Kate Pickert saját bevallása szerint alig tudta elhinni, mikor kiderült, hogy mellrákja van, ugyanis nem rendelkezett egyik rizikófaktorral sem. Fiatal volt, a családjában senkinek sem volt még mellrákja, és alapvetően egészséges életmódot folytatott.
A mellrák akkor is kialakulhat, ha az életkor, a genetika és az életmód nem tartoznak a veszélyeztetett kategóriába. Rengetegen úgy betegszenek meg, hogy a kutatók sem igazán tudják, mi idézte elő, mi az oka, így jobb minden esetben ébernek lenni.
A korai felismerés sem mindig garancia
A statisztikák szerint a mellrák korai stádiumában diagnosztizált nők 20-30%-a tapasztalja a betegség kiújulását később. A korai felismerés rendkívül fontos, hiszen egyértelműen növeli a gyógyulás esélyeit, azonban hiába az eredményes kezelés, az nem garancia arra, hogy egyszer s mindenkorra vége a problémának. Így aki egyszer már felgyógyult a rákból, annak is létfontosságú, hogy a jövőben is végezzen önvizsgálatot, és rendszeresen járjon szűrésre.
Meggyógyultak a rákból, és nagyon boldogok
Hét nő történetét mutatjuk be, akikben van egy közös: mindannyian felépültek a daganatos betegségükből, és most erősebbek, boldogabbak, mint valaha.
(Képek forrása: Getty Images)
