Lassítják a memória romlását: életmódváltással is lehet tenni az Alzheimer-kór ellen
Az életmódváltás segít megelőzni és lassítani az Alzheimer-kórt a kutatók szerint.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A demencia súlyos népegészségügyi probléma, világszerte csaknem ötvenmillió embert érint, és az egészségügyi kutatók prognózisai szerint ez a szám az elkövetkező évtizedekben még tovább fog nőni.
A rövidebb, majd hosszabb távú memóriavesztéssel járó betegség hátterében sok esetben életmódtényezők állnak, ezek pedig állandó kutatások tárgyát képezik. A cukoranyagcsere szerepét több alkalommal is vizsgáltak már, japán kutatók rájöttek, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás is nagyobb Alzheimer-kockázattal jár. Suzanne M. de la Monte pedig a kórt 3-as típusú cukorbetegségként, egyfajta agyi inzulinrezisztenciaként írta le.
Alzheimer-kór ellen
Szendi Gábor Tévutak az orvoslásban című könyvében összegzi a témával kapcsolatos kutatási anyagokat, amelyek révén csökkenthető lehet a kockázat, sőt, lassítható a már diagnosztizált betegség, a szellemi hanyatlás lefolyása, ami sokak számára reményt adhat.
Az egyik fontos kísérlet, amelyről a könyv beszámol, Dale Bredesen kutatása és eredményei. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem neurológus professzora kutatási anyagait az Aging című szaklapban, majd The end of Alzheimer’s: The first program to prevent and reverse cognitive decline című könyvében hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint akadt olyan, akinél az életmódra vonatkozó szigorú előírások időlegesen visszafordították az Alzheimer-kór legszembetűnőbb tünetét, a szellemi hanyatlást.
Bredesen módszere
Dale Bredesen protokollja először a laborértékek, fiziológiai paraméterek normalizálásán alapult, mégpedig azzal a céllal, hogy visszaállítsa az eltérő értékeket az egészséges embereknél mért adatokhoz képest, így az inzulin- vagy a gyulladásszintet.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A fent említett tanulmányban egy 67 éves nő esetét írja le, aki az Alzheimer-diagnózist követően fordult Bredesenhez, majd az életmódváltozások betartásával kezelhetővé vált a betegsége. Csak akkor súlyosbodtak a tünetek, amikor egy fertőzés miatt ideiglenesen abbahagyta az előírásokat. Noha az orvos reménytelinek nevezte az eredményeket, és úgy vélte, több klinikai vizsgálat szükséges a bizonyításhoz, a hölgy esetében a személyre szabott előírások a hanyatlás elodázásában sikeresnek bizonyultak.
Szigorú életmódváltás
Az egyik legelső követelmény volt a finomított szénhidrátok elhagyása, részben ennek következtében a páciens lefogyott 10 kilogrammot. Javaslatára elhagyta a glutént, a feldolgozott ételeket, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztott. A stressz csökkentése érdekében jógázni és napi kétszer 20 percet meditálni kezdett. Esténként 0,5 milligramm melatonint, egy alvási ciklust helyreállító hormont szedett.
Az alvás hosszát négy-öt óráról hét-nyolc órára kellett növelnie a protokollban előírtak szerint, a vacsora és a lefekvés között három órának, a vacsora és a reggeli között 12 órának kellett eltelnie. A félbehagyott hormonpótló terápiáját folytatták. Előírták továbbá, hogy szedjen naponta 1000 mikrogramm B12-vitamint, 2000 NE D-vitamint, 2000 milligramm halolajat és 200 milligramm Q10-et. Javítania kellett a szájhigiéniáján, és hetente négy-hat napon át legalább 30 perc mozgást írtak elő számára.
Amit Bredesen előírásaiból nem tartott be a hölgy, az a memóriajavító hatású citikolin és magnézium-L-treonát, valamint a folát, a kurkumin szedése és a kókuszolaj használata volt. Ennek ellenére a szellemi képességeinek hanyatlása megállt már a betartott előírások hatására is.
A Bredesen-féle protokoll azon alapult, hogy a rossz laborértékek, például a gyulladásra utaló panelek okát kereste meg, és ezt igyekezett minél teljesebben orvosolni. Az eredmények ugyan további vizsgálatokat igényelnének, ahogy azt Bredesen is leszögezte, de biztatóak az Alzheimer-kór jövőbeli kezelésére nézve.
Cikkünk Szendi Gábor Tévutak az orvoslásban című kötete alapján készült.
Szendi Gábor tudományos kutatások eredményeire támaszkodva, olvasmányos stílusban tárja fel korunk orvostudományának legsúlyosabb tévedéseit, egészen a gyökerekig ásva. Miért tapasztalunk vitaminellenességet? Miért nem hajlandó a tudomány komolyan figyelembe venni az ember evolúciós múltját? Valóban hosszú életünk sorsszerű velejárója, hogy öregkorunk utolsó éveit-hónapjait megroskadva, elbutulva töltsük? Tényleg a mindennapos stressz okolható a depresszió járványszerű terjedéséért? Biztos, hogy aggódnunk kell magas koleszterinszintünk miatt?
A Tévutak az orvoslásban nem vádirat - megoldásokat is kínál. Szerzője azt vallja, hogy a betegségeket elsősorban megelőzéssel kerülhetjük el, de akkor sem késő, ha már nyakunkon a baj: a betegségek valódi okainak feltárása segít leküzdésükben és visszafordításukban.
Kiadja a Jaffa Kiadó.
Ára 3192 forint.
(Képek: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- tanulás
- megelőzés
10 szokás, amivel megelőzhető lehet a demencia: most kezdd el őket
