Lassítják a memória romlását: életmódváltással is lehet tenni az Alzheimer-kór ellen

A demencia súlyos népegészségügyi probléma, világszerte csaknem ötvenmillió embert érint, és az egészségügyi kutatók prognózisai szerint ez a szám az elkövetkező évtizedekben még tovább fog nőni. 

A rövidebb, majd hosszabb távú memóriavesztéssel járó betegség hátterében sok esetben életmódtényezők állnak, ezek pedig állandó kutatások tárgyát képezik. A cukoranyagcsere szerepét több alkalommal is vizsgáltak már, japán kutatók rájöttek, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás is nagyobb Alzheimer-kockázattal jár. Suzanne M. de la Monte pedig a kórt 3-as típusú cukorbetegségként, egyfajta agyi inzulinrezisztenciaként írta le. 

Alzheimer-kór ellen

Szendi Gábor Tévutak az orvoslásban című könyvében összegzi a témával kapcsolatos kutatási anyagokat, amelyek révén csökkenthető lehet a kockázat, sőt, lassítható a már diagnosztizált betegség, a szellemi hanyatlás lefolyása, ami sokak számára reményt adhat.

Az egyik fontos kísérlet, amelyről a könyv beszámol, Dale Bredesen kutatása és eredményei. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem neurológus professzora kutatási anyagait az Aging című szaklapban, majd The end of Alzheimer’s: The first program to prevent and reverse cognitive decline című könyvében hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint akadt olyan, akinél az életmódra vonatkozó szigorú előírások időlegesen visszafordították az Alzheimer-kór legszembetűnőbb tünetét, a szellemi hanyatlást.

Bredesen módszere

Dale Bredesen protokollja először a laborértékek, fiziológiai paraméterek normalizálásán alapult, mégpedig azzal a céllal, hogy visszaállítsa az eltérő értékeket az egészséges embereknél mért adatokhoz képest, így az inzulin- vagy a gyulladásszintet.

A fent említett tanulmányban egy 67 éves nő esetét írja le, aki az Alzheimer-diagnózist követően fordult Bredesenhez, majd az életmódváltozások betartásával kezelhetővé vált a betegsége. Csak akkor súlyosbodtak a tünetek, amikor egy fertőzés miatt ideiglenesen abbahagyta az előírásokat. Noha az orvos reménytelinek nevezte az eredményeket, és úgy vélte, több klinikai vizsgálat szükséges a bizonyításhoz, a hölgy esetében a személyre szabott előírások a hanyatlás elodázásában sikeresnek bizonyultak.

Szigorú életmódváltás

Az egyik legelső követelmény volt a finomított szénhidrátok elhagyása, részben ennek következtében a páciens lefogyott 10 kilogrammot. Javaslatára elhagyta a glutént, a feldolgozott ételeket, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztott. A stressz csökkentése érdekében jógázni és napi kétszer 20 percet meditálni kezdett. Esténként 0,5 milligramm melatonint, egy alvási ciklust helyreállító hormont szedett.

Az alvás hosszát négy-öt óráról hét-nyolc órára kellett növelnie a protokollban előírtak szerint, a vacsora és a lefekvés között három órának, a vacsora és a reggeli között 12 órának kellett eltelnie. A félbehagyott hormonpótló terápiáját folytatták. Előírták továbbá, hogy szedjen naponta 1000 mikrogramm B12-vitamint, 2000 NE D-vitamint, 2000 milligramm halolajat és 200 milligramm Q10-et. Javítania kellett a szájhigiéniáján, és hetente négy-hat napon át legalább 30 perc mozgást írtak elő számára. 

Amit Bredesen előírásaiból nem tartott be a hölgy, az a memóriajavító hatású citikolin és magnézium-L-treonát, valamint a folát, a kurkumin szedése és a kókuszolaj használata volt. Ennek ellenére a szellemi képességeinek hanyatlása megállt már a betartott előírások hatására is.

A Bredesen-féle protokoll azon alapult, hogy a rossz laborértékek, például a gyulladásra utaló panelek okát kereste meg, és ezt igyekezett minél teljesebben orvosolni. Az eredmények ugyan további vizsgálatokat igényelnének, ahogy azt Bredesen is leszögezte, de biztatóak az Alzheimer-kór jövőbeli kezelésére nézve.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• alzheimer-kór
• demencia
• agyműködés
• kutatások
• életmód
• alzheimer-kór ellen
• Életmód