Fáradtság és bokaduzzanat is jelezheti a problémát: a kezdődő szívelégtelenség 5 fontos tünete

A krónikus szívelégtelenség többnyire már meglévő szív- és érrendszeri betegségek következményeként, fokozatosan alakul ki. Ezek a problémák világszerte rendkívül gyakorinak számítanak, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány becslései szerint itthon napjainkban mintegy 250-300 ezer ember szenved szívelégtelenségben.

A betegségre sajnálatos módon jellemző a magas halálozás. Fontos a kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők mérséklése, illetve a kezdeti, gyakran nem kifejezetten látványos vagy aggasztó jelek időben történő felismerése.

A szívelégtelenség korai tünetei

Krónikus szívelégtelenség, más néven pangásos szívelégtelenség esetében a szív nem tud elegendő mennyiségű tápanyagban és oxigénben dús vért pumpálni a szervezetbe. Nem ürül kellő tempóban a vér, ennek eredményeként pedig akadályozott a szív irányába történő visszaáramlás is. Testszerte többfelé, például az alsó végtagokban vagy a tüdőben is összegyűlhet, panghat a vér. A szívelégtelenségnek több formája létezik, lehet akut vagy krónikus, érintheti a szív bal vagy jobb felét, sőt akár mindkettőt is. Előfordul, hogy a bal kamra összehúzódási képessége sérül, de az is, hogy a szív normális összehúzódása mellett a kamrák ellazulásával és töltődésével van a probléma. A csökkent funkciót a szervezet kompenzálni próbálja, így a szív izomzata idővel megvastagodhat, és a kamrák tovább károsodhatnak.

A szívelégtelenség idős korban gyakoribb, és a szakemberek szerint jellemző, hogy az érintettek a kezdeti tüneteiket a kor előrehaladtával törvényszerűen bekövetkező csökkent állóképesség és terhelhetőség számlájára írják. A panaszok megléte, illetve súlyossága a betegség stádiumától függ. A krónikus forma korai figyelmeztető jelei a következők lehetnek:

• általános fáradtság, gyengeség,
• fizikai terhelhetőség csökkenése,
• légszomj, eleinte fizikai terhelésre, később nyugalomban is,
• ödéma, jellemzően a lábszárak, bokák, lábak duzzanata,
• gyakori köhögés, zihálás a tüdőben lévő felesleges folyadék miatt.

Kialakulhat még folyadékgyülem a hasban, ez az úgynevezett ascites, valamint koncentrációzavar, étvágytalanság léphet fel, és a szívverés szabálytalanná válhat. Előrehaladottabb állapotban a légszomj már nyugalomban is jelentkezhet, különösen jellemző éjszaka, fekvő testhelyzetben, mivel ilyenkor a nappal az alsó végtagokban összegyűlt folyadék ismét a tüdő felé áramlik.

A szervezetben felhalmozódó felesleges folyadék a testsúly növekedésében is megfigyelhető. A felsorolt tünetek önmagukban nem elegendőek a diagnózis felállításához, ám mindenképp okot adnak a gyanakvásra, és szakember felkeresését teszik szükségessé.

Az akut szívelégtelenség súlyos tünetekkel jár

Az akut szívelégtelenség hasonló, de súlyosabb tünetekkel jár, amelyek gyorsabban, bár többnyire nem egyik pillanatról a másikra, hanem napok alatt alakulnak ki, szívinfarktus, tüdőembólia, allergiás reakciók és vírusfertőzések következtében. A sürgős orvosi ellátást igénylő állapotot hirtelen folyadékfelszaporodás, erős szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, súlyos légszomj, mellkasi fájdalom, valamint rózsaszínes váladék felköhögése kísérheti.

A szívelégtelenség rizikófaktorai között szív- és érrendszeri betegségek, például koszorúér-betegség, a szívizom károsodása, gyulladása, szívinfarktus, szívbillentyű-problémák szerepelnek, továbbá a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, valamint a túlzott alkoholfogyasztás is növeli a kórkép kialakulásának valószínűségét. A megelőzéshez ezen tényezők kikerülésére, kezelésére van szükség. A krónikus szívelégtelenség élethosszig tartó terápiát igényel, ezzel a kellemetlenségek mérsékelhetők, az állapotromlás késleltethető. A diagnózis felállításához általában laborvizsgálatokat, mellkasröntgent, szívultrahang- és EKG-vizsgálatot végeznek el.

Élelmiszerek az érelmeszesedés ellen

A szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, hátterükben pedig gyakran az érelmeszesedés áll. Az érelmeszesedés kialakulásában többféle tényező is szerepet játszhat, az olyan, nem befolyásolható tényezőkön túl, mint amilyen például a genetika vagy az életkor, az életmód, a társbetegségek megléte, a stressz és az étrend is rengeteget nyom a latban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szívelégtelenség
• tünetek és betegségek
• nehézlégzés
• légszomj
• szívbetegség
• ödéma
• Életmód