Melyik laboreredmény jelez kezdődő szívbetegséget? 5 érték, amit komolyan kell venni

A szív- és érrendszeri kórképek már jó ideje a leggyakoribb halálokok között szerepelnek. Világszerte, így itthon is, rendkívül gyakori a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a koszorúér-betegség előfordulása. Magyarországon vezető helyet töltenek be a halálozások tekintetében.

Mint a legtöbb megbetegedés esetében, a szívbetegségeknél is kulcsfontosságú a megelőzés, azaz a megfelelő életmódbeli változtatások beiktatása, az önvizsgálat, illetve bizonyos időközönként szakember felkeresése. Életkorok szerint eltérő lehet a tennivaló, ugyanakkor az aktív mindennapok és a helyes étkezés mindenkor döntő jelentőségű. A prevenció hangsúlyos részét képezik a szűrő- és laborvizsgálatok is, hiszen sok betegség kezdetben nem produkál látványos tüneteket, ezek az eljárások viszont jelezhetik, ha probléma van kialakulóban. 

Vérvizsgálat és szívbetegségek

A vér- és vizeletvizsgálat általában a leggyakoribb ellenőrzés, amivel az ember élete során találkozik. Segítségével az orvos kap egy képet az illető általános egészségügyi állapotáról, ami a megelőzést is nagyban előmozdíthatja. Akkor is érdemes évente egyszer elvégeztetni ezeket a laborvizsgálatokat, ha nem áll fenn semmiféle panasz, mert különböző belgyógyászati problémákra derülhet fény. Például a szív állapotáról sok információ nyerhető egy vérképből. A következő laborértékekre mindenképp érdemes odafigyelni, főleg azoknak, akik stresszes életet élnek, illetve a családjukban előfordult már szívbetegség. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a referenciahatárokat számos tényező befolyásolja, a nemen és az életkoron túl esetenként a vérvételt végző laboratórium módszere is. 

Koleszterin

A koleszterin a szervezet megfelelő működéséhez létfontosságú, zsírszerű vegyület. Részt vesz a sejthártya felépítésében, a hormonszintézisben, valamint az epesavak termelődésében is. Nagyrészt a máj állítja elő, csak egy kis mennyiség kerül be táplálkozás útján. A koleszterinszint vizsgálatát általában lipidprofil-ellenőrzés részeként rendeli el az orvos, tehát HDL-, LDL-koleszterin- és trigliceridmérés mellett. Az összesített koleszterinben a HDL és az LDL is szerepel. Amennyiben a koleszterin a vérben túlzott mennyiségben van jelen, magas a szív- és koszorúér-betegség kialakulásának kockázata. A normál érték 5,2 mmol/l alatt van, jelentős rizikóról pedig 6,4 mmol/l feletti eredménynél lehet beszélni. 

Ultraszenzitív/High-szenzitív C-reaktív fehérje (hs-CRP)

A CRP egy máj által termelt fehérje. Fertőzéses, gyulladásos folyamatok, szöveti sérülések során kerül a véráramba. Ha az értéke enyhén emelkedett, akár szív- és érrendszeri betegség is állhat a háttérben. A CRP szintje alapesetben annyira alacsony, hogy csak rendkívül érzékeny eljárással mérhető, ez az ultraszenzitív CRP-teszt, amit a leggyakrabban arra használnak, hogy megbecsüljék a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát az egészséges embereknél. Amennyiben a hs-CRP-érték 1 mg/l alatt van, a szívbetegség kialakulásának esélye csekély, a 3 mg/l feletti érték viszont magas rizikót jelent. 

B-típusú natriuretikus peptid (BNP, NT-proBNP)

A natriuretikus peptidek - B-típusú natriuretikus peptid és N-terminális pro-B típusú natriuretikus peptid - mérése sokat elárul a szív állapotáról. Nehézlégzés esetén például segít eldönteni, hogy kardiális vagy pulmonális - szív vagy tüdő - eredetű-e a probléma, illetve fontos szerepet játszik a szívbetegség korai diagnózisának felállításában és súlyosságának megállapításában is. Az orvos általában akkor kéri a vizsgálatot, ha a betegnek szívelégtelenségre utaló tünetei vannak. Ilyenek például a légszomj, a fáradékonyság, valamint a boka, a láb vagy a has dagadása. A normális értéktartomány nem- és életkorfüggő. Nőknél ötven év alatt kevesebb, mint 153 ng/l, férfiaknál kevesebb, mint 88 ng/l. Ötven éves kor felett nőknél alacsonyabb, mint 334 ng/l, férfiaknál pedig alacsonyabb, mint 227 ng/l.

Kreatin-kináz (CK)

A kreatin-kináz a sejtek energiatermeléséért felelős enzim. Megtalálható az agyban, a vázizomzatban, a bélrendszerben és a szívizomban is. Normál körülmények között a véráramban nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben van jelen, ekkor általában a vázizomból ered. Ha megnövekedik a szintje a vérben, általában izomsérülés áll a háttérben. A kezelőorvos akkor rendeli el a vizsgálatot, ha izomfájdalom, illetve szívrohamszerű tünetek jelentkeznek. A magasabb érték többek között szívizom-gyulladásra és szívinfarktusra utalhat. Férfiaknál a normálérték 17-150 UI/l (nemzetközi egység/liter), nőknél 10-80 UI/l.

Kardiális troponin T (TnT)

A troponin T fehérje a szívizom elhalásakor szabadul fel. Már az infarktus után 3-4 órával emelkedik a szintje a vérben, és 1-2 hétig magas is marad. A szívinfarktuson kívül szívizomgyulladást és a koszorúerek átmeneti elzáródását okozó betegségek, például koszorúérgörcs meglétét is jelzi. Sokszor egymást követően több mérés is történik. A normálérték 30 ng/l alatt van.

A szívbetegségek kezdeti bőrtünetei

A szív- és érrendszeri betegségek korai diagnosztizálása nem könnyű, mert sokszor nem a legegyértelműbb, legtöbbek által ismert panaszok jelzik a problémákat. A következő bőrtünetekre mindenképpen érdemes odafigyelni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• laborvizsgálat
• laborérték
• szívbetegség
• szívroham
• megelőzés
• Életmód