A túl gyors szívverés csak a stressz jele? 7 hatalmas tévhit a szívbetegségekről

Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, melyeket saját egészséged és biztonságod érdekében jobb, ha eloszlatsz. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedéseket tisztázza.

A leggyakoribb tévhitek

Íme, néhány tényező, amit lehet, hogy te is rosszul tudtál a szív- és érrendszeri betegségekről.

Magas vérnyomásra addig nem kell gyanakodni, amíg nincsenek tünetek

A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudni a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar.

Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményektől is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke vagy a vesekárosodás. 

A szívbetegség csak az idősebbek fenyegeti

Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak, és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.

Ha van szívbeteg a családban, elkerülhetetlen az öröklődés 

- Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés kockázatát. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja, amiről fel is világosítjuk az érintetteket - ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Nincs összefüggés a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek között

A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve, ha a cukorbetegséget nem kezelik.  

A koleszterinszintet negyven-ötven éves kortól érdemes ellenőriztetni

Az ajánlások szerint húszéves kortól ötévente, harmincéves kortól legalább évente méresd a koleszterinszintedet! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint. 

A túl gyors szívverés csak a stressz jele

A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, melyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

Szívbetegséggel nem lehet sportolni, mozogni

Ez korántsem igaz! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívaknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, illetve az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.  A megfelelő táplálkozás is segít

A szívbetegségek kialakulásának kockázatát a megfelelő, egészséges életmóddal csökkentheted. Fogyaszd az alábbi ételeket a krónikus betegségek rizikójának csökkentéséért!

Képek: Getty Images.

• szívbetegség
• tévhit
• betegség
• szív
• magas vérnyomás
• pulzus
• vércukorszint
• mozgás
• egészséges életmód
• Életmód