Méhnyakrákszűrés 30 alatt és felett: más vizsgálatot kérj a nőgyógyásztól

A méhnyakrák kialakulásáért több mint 95%-ban felelős HPV – humánpapilloma-vírus – ellen már létezik védőoltás. A vakcinával kapcsolatban azonban még mindig számos tévhit él a köztudatban. Sokan hiszik, hogy csak a szexuális élet megkezdése előtt érdemes beadatni, illetve, hogy monogám kapcsolatban nem kell tartani a vírusfertőzéstől. A nőgyógyászati HPV-szűrésről pedig még kevesebb információnk van. Cikkünkben Dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológussal igyekszünk eloszlatni a tévhiteket, illetve beszélünk a HPV elleni oltásról és szűrésről.

A méhnyakrák legjobb ellenszere: HPV-oltás

A HPV elleni oltás 4 komponensű változata (a HPV 6, 11, 16, 18 ellen) 2006 óta, a 2 komponensű (a HPV 16, 18 ellen) 2007 óta, a 9 komponensű pedig 2015 óta van forgalomban a világon. A vakcina ára jelenleg adagonként 45 000–55 000 forintba kerül, ám hazánkban 2014 óta a hetedik osztályos lányok, és 2018 óta már a hetedik osztályos fiúk is térítésmentesen kaphatják meg a HPV elleni védőoltást. Mint dr. Koiss Róberttől megtudtuk, Magyarországon jól alakul az átoltottsági arány: 

– A 12 éves fiúk körében 70-75% százalék között van az átoltottsági arány, évről évre lassan emelkedő tendenciát mutat: a tavalyi évben már 78% körüli a hetedikes fiúk HPV elleni átoltottsága. A cél, hogy a 12 éves lányok legalább 80%-a átoltott legyen. Ennek következtében ugyanis a korosztályban a HPV, illetve a vírushoz kapcsolódó rák előtti állapotok előfordulási valószínűsége minimálisra csökken. Így az idő előrehaladtával a HPV okozta rákbetegségek szinte megszűnnek.

Felnőtteknek is érdemes beadatniuk a HPV-oltást 

Nem csak kiskamaszoknak érdemes kérni az oltást. A szakemberek szerint a szexuális élet megkezdése után is védelmet nyújt a HPV-elleni oltás. Dr. Koiss Róbertet arról kérdeztük, hogy orvosilag hány éves korig lehet indokolt beadatni az oltást.

– A HPV elleni vakcinákkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokat 55 éves korig végeztek. Tehát ennyi idős korig bizonyítottan érdemes mind a nőknek, mind a férfiaknak kérni a HPV-oltást. 55 éves kor felett az oltás hatékonysága oly mértékben csökken, hogy már nincs akkora jelentősége.

– Felzárkóztató vagy catch-up oltásnak nevezzük azt az oltást, melyet a már szexuálisan aktív emberek kapnak meg. Bár ők már nem HPV-naivak, tehát valószínűleg találkoztak életük során a humánpapilloma-vírussal, de mivel a természetes fertőzés nem vált ki magas és tartós immunválaszt, amely megakadályozná az újrafertőződés lehetőségét, ezért az oltás az egyedüli olyan járható út, mellyel az újrafertőződési kockázatot szinte nullára tudjuk csökkenteni. A felnőttkori védőoltásnak tehát nagyon nagy jelentősége van, hiszen ezzel tudjuk a tizenévesnél idősebb korosztályt megvédeni a méhnyakrák és egyéb HPV okozta betegségek kialakulásától – magyarázza dr. Koiss Róbert.

Házasságban élőknek is

Sokan hiszik, hogy évek vagy évtizedek óta tartó házasságban, monogám kapcsolatban élve nem érdemes már kérniük a HPV elleni oltást, valójában azonban számukra is ajánlja a szakember.

– A HPV egy hámfajlagos kórokozó, ami azt jelenti, hogy nem nemi betegség, mely kizárólag szexuális úton terjedhet. A fertőződéshez bőven elég, ha egy hám egy másik hámmal érintkezik, erre pedig lehetőség van akár egy wellnesshétvégén, szaunában, közös jakuzzihasználat során.  Ez nyilván nem azt jelenti, hogy az emberek ne járjanak ilyen helyekre pihenni, de azt igen, hogy fontos annak megértése: a vírusfertőződés kialakulásához nincs szükség szexuális együttlétre.

Tehát egy régóta tartó monogám kapcsolatban is előfordulhat, hogy valaki HPV-fertőzést kap. És sajnos a felismerést nehezíti, hogy önmagában a fertőzésnek nincs semmilyen klinikai tünete, a test már csak a kialakult betegséggel jelez.  Bár sokan hiszik, hogy a vírus csak a nőkre jelent veszélyt, ez súlyos tévhit.

– A 40 és 55 év közötti férfiak között a fej-nyaki daganatok száma az elmúlt tíz évben drámai emelkedést mutat. Ez a betegség a HPV 16-tal összeköthető daganatfajta. És nem lehet szűrni. Se fogászati, se fül-orr-gégészeti vizsgálaton nem lehet biztonsággal kimutatni ezt a fajta betegséget okozó HPV-fertőzést. Nincs jó eszköz, nincs jó technika hozzá. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a fiúk, férfiak is be legyenek oltva – magyarázza dr. Koiss Róbert.

Milyen gyakran kell HPV elleni ismétlő oltást beadni?

A HPV elleni oltás a 15 év alatti korosztály esetében két vakcinából áll, a 15 év felettiek pedig három adagban kapják. Az oltások között 2-4 hónapnak kell eltelnie – de mindenképpen egy éven belül kell történniük.

– Ha valaki megkapja ezt a sémának megfelelő oltási sort, akkor húsz évig nem kell újra oltanunk. Amennyiben valaki a korábbi oltóanyagokkal lett beoltva – tehát nem a kilenc-, hanem két-, illetve négykomponensűvel – náluk későbbi életkorban szoktuk javasolni az úgynevezett emlékeztető vagy booster oltás beadását. Ennek oka, hogy az újabb oltások már más HPV-törzsekkel szemben is adnak védettséget.

A mellékhatások tekintetében

– Számtalan klinikai vizsgálat bizonyította nemcsak a kilenc-, hanem a kettő- és a négykomponensű vakcinával kapcsolatban is, hogy ezeknek az oltásoknak a mellékhatása kimerül az oltás helyén jelentkező enyhe bőrpírban és izomfájdalomban. Semmilyen szisztémás mellékhatása nincs. Sem a fiúk, sem a lányok körében nem okoz meddőséget, autizmust, autoimmun betegséget, haláleseteket – mondja dr. Koiss Róbert.

HPV-szűrés 30 év felett

Míg a férfiak esetében a fej-nyaki daganatokat okozó HPV-fertőzést nem lehet szűrni, addig a nőknél ma már nem csak a kialakult méhnyakrák, illetve rákmegelőző állapot szűrhető – hagyományos sejtkenetvételen alapuló nőgyógyászati citológiai vizsgálattal –, de a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés szűrésére is van lehetőség. Épp ezért dr. Koiss Róbert hangsúlyozza, hogy 30 év feletti nők esetében a HPV-szűrést bizonyos időközönként érdemes kérni a nőgyógyásztól.

– Tőlünk nyugatabbra nagyon sok országban 30 éves kor feletti páciensek esetében HPV-alapú nőgyógyászati szűrést végeznek. 2017-ben a munkatársaimmal publikáltunk egy cikket az Orvosi Hetilapban. Ebben a cikkben írtuk le, hogy életkor-specifikus szűrést javasolnánk itthon is. Ez azt jelenti, hogy 25-30 éves kor között sejtkenetalapú szűrés – ez a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat –, 30 éves kor felett azonban sokkal inkább HPV-alapú szűrésre lenne szükség. Ennek magyarázata, hogy 30 éves kor alatt nem érdemes HPV-alapú szűrést végezni, mert ekkor még a méhnyak anatómiájából, hámszerkezetéből adódóan nagyon magas a HPV-átfertőzöttség, miközben az ehhez kapcsolt rák előtti állapot előfordulási gyakorisága alacsony.

30 éves kor felett azonban a méhnyak hámstruktúrája megváltozik, melyből adódóan ritkábban fordul elő HPV-fertőzés. Ha viszont előfordul, akkor már nagyobb a kockázata egy rák előtti állapot kialakulásának. A 30 éves kor feletti nők esetében tehát ezért lenne fontos a HPV-alapú nőgyógyászati szűrés.

Mit tud a HPV-szűrés?

– A HPV-DNS-kimutatásnak az úgynevezett negatív prediktív értéke 100% körül van – a 30 év feletti páciensek vizsgálata során. Ez azt jelenti, hogy ha a HPV örökítőanyaga a levett méhnyakmintában nincs jelen, a teszt negatív, akkor biztos, hogy a következő szűrésig nem alakul ki rák előtti állapot. Ugyanez a negatív prediktív érték a hagyományos sejtkeneténél 30 éves kor felett 60%-os. Tehát negatív minták 40%-ában ott van a rák előtti állapot. Ezért tartjuk fontosnak, hogy 30 év feletti nők esetében a HPV-szűrést alkalmazzák a nőgyógyászok, hiszen sokkal pontosabb eredményt ad, mint a hagyományos citológiai vizsgálat – magyarázza dr. Koiss Róbert.

Hogy az életkor-specifikus szűrés, illetve a 30 év feletti nők HPV-szűrése még nem vált elég általánossá Magyarországon, annak oka dr. Koiss Róbert szerint egyszerűen az, hogy egy soklépcsős folyamatról van szó, melynek financiális oldalát, szakpolitikai oldalát is meg kell keresni.

Milyen gyakran érdemes HPV-szűrést végeztetni?

– 30 éves kor felett, ha a HPV-teszt negatív, illetve a páciens kórtörténetében nem volt korábban HPV-pozitív minta, HPV-asszociált rák előtti állapot, vagy citológiai vizsgálat során kimutatott kóros sejtkenet, akkor 3-5 évente elég megismételni a HPV-szűrést. Tehát a HPV-alapú szűrés pluszelőnye, hogy – a hagyományos sejtkenetalapú méhnyakrákszűréshez képest – hosszabb szűrési időintervallumot tesz lehetővé.

(Képek: Getty Images Hungary)

• nőgyógyász
• hpv szűrés
• hpv
• hpv oltás hetedikes lányoknak
• méhnyakrák
• méhnyakrák akta
• Életmód