4-500 magyar nő hal bele ebbe a betegségbe minden évben – Pedig egyszerű a megelőzés

A méhnyakrák a nők körében a negyedik leggyakoribb rákfajta világszerte: 2022-ben 660 000 új esetet diagnosztizáltak, és körülbelül 350 000 nő halt bele a betegségbe – a WHO adatai szerint. Magyarországon több mint 1000 esetet diagnosztizálnak évente – a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint –, és évente mintegy 400-500 nő hal meg méhnyakrákban hazánkban. Ez már csak azért is tragikus, mert a méhnyakrák már megelőzhető HPV elleni védőoltással, illetve a méhnyakrák szűrése is viszonylag egyszerű, melyet az éves nőgyógyászati vizsgálaton minden nőnek el kellene végeztetnie.

Mi is az a méhnyakrák?

A méhnyak a méh alsó, nagyjából 3 cm hosszú, 2,5 cm széles része, mely a hüvelybe boltosul – és azt köti össze a méhtesttel. Formailag leginkább egy fánkra hasonlít. A benne lévő nyákcsap váladékot termel, ami védi a belső női nemi szerveket a külső fertőzésektől. Egy kis izomgyűrű nagyrészt zárva tartja a méhnyakat, de menstruáció idején rajta keresztül távozik a méhből a leváló nyálkahártya és a vér. Szexuális együttlétkor pedig az 50-60 µm méretű spermiumok képesek átjutni rajta. Szüléskor pedig képes arra, hogy tíz centiméterre táguljon, majd kiengedjen egy babát a benti világból a kintibe.

A méhnyak felső felületét mirigyhám, míg a külső méhszájat laphám borítja. A méhnyak rákos elváltozásai jellemzően e kétfajta hámfelület találkozásánál alakulnak ki. A méhnyakrákot az esetek 95%-ában a humánpapilloma-vírus okozza. Ezzel a vírussal szinte minden ember megfertőződik élete során, ám rákos elváltozásokat csak a HPV magas kockázatú fajtái okoznak. A vírus nem csupán a szexuálisan aktívakat érinti, hiszen bőr-bőr kontaktus révén is terjed – akár egy wellnesshétvégén vagy szaunázás során is elkapható.

Az esetek többségében az immunrendszer képes megbirkózni a HPV-fertőzéssel – anélkül, hogy az érintett tudomást szerezne róla. Ám a magas kockázatú humánpapilloma-vírustörzsekkel (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) való tartós fertőzöttség abnormális sejtosztódást idézhet elő, mely rákmegelőző állapotot, majd idővel méhnyakrákot okozhat.

A méhnyakrák tünetei

• hasi görcsök
• pecsételő vérzés
• fájdalmas szexuális együttlét
• kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás

Fontos megemlíteni, hogy maga a HPV-fertőzés tünetmentes, és gyakran a vírusfertőzöttség következtében évek alatt kialakuló méhnyakrák is évtizeden át anélkül bújhat meg a szervezetben, hogy hírt adna magáról. Pontosan ezért van rendkívül nagy szerepe a megelőzésnek: HPV-oltásnak, HPV-szűrésnek, méhnyakrák-szűrésnek.

Hányan vesznek részt évente méhnyakrák-szűrésen?

Az Európai Unió (EU) az európai rákellenes terv keretében azt javasolta a tagállamoknak, hogy 2025-re a méhnyakrákszűrésre jogosult nők 90%-a vegyen részt a vizsgálaton. A szakmai ajánlások szerint 18-20 éves kortól évente kell menni méhnyakrákszűrésre. A KSH adataiból az látszik, hogy Magyarországon a vizsgált 25-65 év közötti korosztály 77%-a vett részt az elmúlt három évben citológiai vizsgálaton. Tehát a 25-65 év közötti magyar nők mintegy háromnegyede ha nem is évente, de háromévente jár méhnyakrákszűrésre. Természetesen az ideális az évenként ismételt szűrővizsgálat volna. A statisztikából az is jól látszik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve jobb pénzügyi helyzetben lévők nagyobb eséllyel járnak méhnyakrákszűrésre: „A legalsó jövedelmi ötödhöz tartozók között a becsült arány 71%, a legfelsőben 83%” – írja a KSH. 

A méhnyakrák megelőzése

A megelőzés szempontjából az évenként ismételt méhnyakrákszűrésnek komoly jelentősége van. Emellett azonban a HPV-oltást is érdemes beadatni. Jó hír, hogy a méhnyakrákot is okozó humánpapilloma-vírus elleni oltást 2014 óta térítésmentesen kapják meg a 12 éves lányok, 2018 óta pedig a fiúk is. De nem csak a szexuális életet még meg nem kezdetteknek érdemes kérni az oltást. A humánpapilloma-vírus elleni oltás ugyanis az idősebb korosztályt is védi – még akkor is, ha szervezetük már találkozott a HPV-vel. Bár hazánkban ez nem annyira elterjedt, ám néhány évente érdemes HPV-szűrést is kérni a nőgyógyásztól, hiszen ezzel a vizsgálattal időben kimutatható a vírus jelenléte a szervezetben.

Méhnyakrák-diagnózis

Amennyiben az éves nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredménye kóros sejteket mutat, az gyanúra ad okot, kezelésre van szükség. Jobb esetben elegendő az immunerősítő, antibiotikumos, gyulladásgátló, HPV elleni kezelés. Rosszabb esetben konizáció szükséges. Ez a méhnyak kúp alakú kimetszését jelenti: az eltávolított részt szövettani elemzésre küldik. A konizáció egyszerre lehet diagnosztikus és terápiás jellegű.  A további lépésekről pedig a szövettani eredmény függvényében dönt a nőgyógyász, illetve onkológus.

Méhnyakrákkezelés

Ha a szövettani eredmény rákos sejteket mutat, sor kerülhet újbóli konizációra, rosszabb esetben teljes méheltávolításra is. A műtéti eljárás mellett szükség lehet a daganatsejteket pusztító sugárkezelésre. Önálló kezelésként vagy más kezelési módszerek kiegészítéseként alkalmazható a kemoterápia – mellyel a rákos sejteket pusztítják, illetve növekedésüket gátolják. Napjainkban már célzott terápiát is alkalmaznak a méhnyakrák kezelésében: ilyenkor specifikusan a rákos sejtekre ható gyógyszereket alkalmaznak – minimalizálva az egészséges sejtek károsodását. Az immunterápia ugyancsak viszonylag új kezelési módszer, melynek lényege a beteg immunrendszerének aktiválása annak érdekében, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket.

A méhnyakrák gyógyítható, ha időben diagnosztizálják, és megfelelő kezelést kap a beteg. A kezelési tervet az onkológus személyre szabottan állítja fel a beteg életkora, általános egészségi állapota, a betegség előrehaladottsága és egyéb tényezők figyelembevételével.

Miért nem megyünk szűrésre?

Magyarországon 2003 óta a 25–65 év közötti nőknek háromévente lehetőségük van ingyenes méhnyakszűrő vizsgálaton való részvételre. Azok a nők, akik az egészségbiztosítás nyilvántartása alapján három éven belül nem voltak szűrésen, postai úton kapnak meghívót a vizsgálatra.

Hogy ennek ellenére még mindig csak a magyar nők háromnegyede jár – nem is évente, inkább csak háromévente – méhnyakrákszűrésre, annak többféle oka lehet. Részben a téves információk felelnek érte: aki monogám kapcsolatban él, kevésbé érzi magát veszélyeztetve. Ám fontos annak megértése, hogy a HPV nem kizárólag szexuális úton terjedhet, hanem akár bőr-bőr kontaktus révén is.

Sokaknál a szemérmesség, illetve az állami orvosi ellátásban gyakran tapasztalt személytelenség a rendszeres orvosi vizsgálat gátja. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben nagyon nem mindegy, miként beszélnek a pácienssel, hány egészségügyi dolgozó jön be vizsgálat közben, át kell-e menni fedetlen alsótesttel az egyik helyiségből a másikba stb.

Nem véletlen, hogy a méhnyakrákszűrést a nők gyakran magánorvosnál végeztetik, ahol jellemzően nagyobb odafigyelést kapnak, enyhébb a „de utálok itt lenni kengyelbe tett lábakkal” érzés. A KSH adatai szerint a 25–64 éves korosztály körében végzett méhnyakrákszűrések 40%-a magánorvosi rendelőben történik. Ez azonban értelemszerűen anyagi lehetőségekhez kötött, hiszen Budapesten például akár 40 ezer forintba is kerülhet a magánorvosi rendelésen végzett nőgyógyászati vizsgálat és citológiai mintavétel, de egy megyeszékhelyen is 25 ezer forint körül mozog.

(Képek: Getty Images Hungary)

• méhnyakrák
• femina akták
• rákszűrés
• női egészség
• citológia
• statisztika
• méhnyakrák akta
• Életmód