A szaunázás 4 pozitív egészségügyi hatása: fokozza a vérkeringést, segít a stressz csökkentésében

A szaunát már évezredek óta használják gyógyászati célokra. Bár Európában a finnekhez kötik a kifejlesztését, háromezer éve a maja kultúrában már megjelentek azok az épületek, amelyek kifejezetten a betegek izzasztására szolgáltak. 

A találmány ma is nagy népszerűségnek örvend az uszodák, wellnesshotelek szolgáltatásai között. A vendégek leginkább relaxáció miatt keresik fel, de számos pozitív egészségügyi hatása is van. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem való mindenkinek!

A szaunázás áldásos hatásai

A szaunát általában 70 és 100 Celsius-fok közé melegítik, a tradicionális, finn változatokra a száraz, meleg levegő, a kifejezetten alacsony, 10-20%-os páratartalom jellemző, más típusokban ez magasabb lehet. A szauna a köpenyhőmérsékletet körülbelül 40 Celsius-fokra is emelheti. Ahogy kúszik fel a testhőmérséklet, úgy növekszik az izzadás mértéke. A szívverés is felgyorsul, mivel a szervezet próbálja lehűteni magát. Többféle fűtési rendszerrel működő szauna létezik, ám a szervezetre gyakorolt hatásukban nincsenek számottevő különbségek. 

A szaunában ülve a pulzus emelkedése mellett kitágulnak az erek, fokozódik a keringés, az alacsony vagy mérsékelt intenzitású testmozgáshoz hasonlóan. Mindez a következő pozitív egészségügyi hatásokban nyilvánulhat meg:

• Fájdalomcsökkentés: mérsékelheti az izom és ízületi eredetű fájdalmat.
• Stresszcsökkentés: a szauna elősegíti a relaxációt, támogatja az általános jóllét érzését.
• Fokozhatja a szív- és érrendszer egészségét: a szaunahasználatot összekapcsolták a kardiovaszkuláris megbetegedések miatti halálozás csökkent valószínűségével. 
• Bizonyos bőrpanaszokat enyhíthet: a száraz szauna szárítja a bőrt, a megfigyelések szerint egyes psoriasisos betegek a tüneteik mérséklődését figyelhetik meg. Ugyanakkor atópiás dermatitisz, ekcéma esetén ellentétes lehet a hatás.

A pozitív hatások közé szokták még sorolni az asztmás panaszok csökkentését is, mivel a szauna segíthet a légutak megnyitásában, a váladék fellazításában és a stresszcsökkentésben. Ugyanakkor az asztmának számos triggere lehet, vannak, akiknél a meleg, száraz vagy meleg, nedves levegő ronthat a tüneteken vagy provokálhatja azokat. Egy 2017-ben megjelent, 2315 férfi vizsgálatával készülő finn tanulmány szerint azoknak az alanyoknak a körében, akik hetente két-háromszor szaunát használtak, 22 százalékkal volt alacsonyabb a demencia, 20 százalékkal az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége. Ugyanakkor ez az összefüggés nem kellőképpen alátámasztott, az eredmények bizonyításához további kutatásokra lenne szükség. 

Nem mindenkinek javasolt

A szaunahasználat előtt és alatt nem árt néhány dolgot mérlegelni: betegen nem ajánlott a tevékenység, egyes krónikus, például a vérnyomást, szív- és érrendszert érintő kórképek, valamint terhesség esetén pedig mindenképpen a kezelőorvossal történő konzultáció szükséges. A szauna forró levegője, illetve a hideg vizes fürdő váltakozása emelheti a vérnyomást, így ez a magas vérnyomással élőknek nem feltétlenül tesz jót.

A fokozott izzadás miatt megnő a dehidratáció kockázata, ezért a folyadékpótlásra nagyon fontos odafigyelni, a vesebetegek különösen kitettek az állapotnak. Az alkoholfogyasztás kerülendő a szaunázás idején. Húsz percnél többet nem javasolt bent tartózkodni, azok pedig, akik először próbálják ki a kabinokat, maximum öt-tíz perc eltöltésére törekedjenek bent. 

Illóolajok stressz ellen

Mindenki másképp próbál megszabadulni a feszültségtől, ebben a lassítás, a testmozgás, a szakemberrel való konzultáció és a gyógynövényi készítmények is segíthetnek. Az illóolajok között is számos olyan akad, ami egyebek mellett idegnyugtató hatásáról ismert.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szauna
• egészség
• egészséges életmód
• stressz
• stresszoldó módszerek
• vérkeringés
• Életmód