Csökkenti a vérnyomást és a gyulladást a szervezetben: a skandináv diéta még a cukorbetegség elkerülésében is segít

Az interneten újabb és újabb diétákról olvasni, amelyek többnyire gyors fogyást ígérnek. Az étkezés rövid időre történő, drasztikus átalakítása viszont általában nem vezet tartós eredményre, és nem is túl előnyös a szervezet számára.

Az egészség megőrzésének alapfeltétele a kiegyensúlyozott táplálkozás, szerencsére léteznek olyan diéták is, amelyek ahelyett, hogy néhány napos vagy hetes, egyoldalú étkezést forszíroznának, inkább mintát kívánnak nyújtani, amely akár egy életen át követhető. Ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő mediterrán diéta és a skandináv diéta is. 

Így támogatja az egészséget a skandináv diéta

A skandináv diéta évszázadok óta fennálló étkezési elveken alapszik, olyan teljes értékű élelmiszerekre fókuszál, amelyek például Norvégia, Dánia és Izland területén jellemzőek. Az étrend főleg növényi eredetű, szezonális ételeket tartalmaz, amik fehérjében, összetett szénhidrátokban és egészséges zsírokban gazdagok. Leghangsúlyosabb összetevői a zöldségek, gyümölcsök és a tenger gyümölcsei. 

A mediterrán és a skandináv diéta sok dologban hasonlít, pozitív hatásaik is nagyjából megegyeznek. A skandináv változat a Cleveland Clinic szerint csökkenti a gyulladást, a koleszterinszintet és a vérnyomást, mérsékli a 2-es típusú diabétesz és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, elősegíti a fogyást, illetve az optimális testsúly megőrzését. 

Lényeges különbség, hogy míg a mediterrán diéta az extra szűz olívaolaj használatát javasolja, addig a skandináv diéta a repceolajra épít. Utóbbinak alacsonyabb a telítettzsírsav-tartalma, illetve magasabb hőmérsékleten alkalmazható a sütéshez-főzéshez. 

Az étrend alapelvei

A skandináv diéta arra ösztönzi követőit, hogy minél több teljes értékű, tehát adalékanyagoktól mentes, a lehető legkevésbé feldolgozott táplálékot fogyasszanak, illetve próbáljanak helyi, szezonális alapanyagokat választani. A nyugati típusú étrendhez képest jóval kevesebb cukrot, és legalább kétszer annyi rostot tartalmaz. 

Hangsúlyosan szerepelnek benne a teljes kiőrlésű gabonák, különösen a rozs, az árpa és a zab, a bogyós gyümölcsök, a gyökérzöldségek, mint a cékla vagy a répa, a hüvelyes zöldségek, a magas zsírtartalmú halak, például a lazac, a tonhal és a szardínia. Tejtermékekből az alacsony zsírtartalmúak jellemzőek, a tojás és a vadhúsok mérsékelt fogyasztása javasolt. 

A hozzáadottcukor-tartalmú élelmiszerek, feldolgozott húskészítmények, magas sótartalmú ételek, üdítőitalok és gyorsételek kerülendők. A vörös húsok és az alkohol ritkán megengedettek. 

A skandináv diéta nem szigorú előírás, tulajdonképpen inkább egy útmutatás, ami az azt kipróbáló egyén környezetében fellelhető alapanyagokra szabható. Amennyiben valaki annyit jegyez meg belőle, hogy kerüli a feldolgozott élelmiszereket, törekszik rá, hogy gyakrabban szerepeljen a tányérján zöldség, teljes kiőrlésű gabona, bogyós gyümölcs és hal, emellett pedig az adagokra is odafigyel, hosszú távon már sokat profitálhat belőle. 

8 gyulladáscsökkentő táplálék

Bizonyos élelmiszerekről tudható, hogy előidézhetik vagy fokozhatják a szervezetben a gyulladást, ide tartoznak a finomított szénhidrátok, a feldolgozott termékek, például a különböző húskészítmények és a vörös húsok, ezeket tehát érdemes lehet kerülni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• diéta
• egészséges étkezés
• egészséges életmód
• gyulladáscsökkentő
• cukorbetegség
• magas vérnyomás
• Életmód