Jelek, hogy magas a vérnyomás a tüdőerekben: erőteljes szívdobogás és fáradékonyság is utalhat rá

A magas vérnyomás egyik fajtája az úgynevezett pulmonális hipertónia, amelynek jellemzője, hogy a kisvérkörben emelkednek meg az érékek - ez a hagyományos vérnyomásmérő készülékkel nem észlelhető. 

A betegség eleinte általános tünetekkel jár, így aztán sokáig észrevétlen maradhat, de kezelés nélkül idővel szívelégtelenséghez vezethet, és  a vérrögök kockázatát is növeli. Bármilyen életkorban kialakulhat, de leginkább 30 és 60 év között diagnosztizálják. Családi halmozódást mutat, de többek között az elhízás is fokozhatja a valószínűségét.

Magas vérnyomás a kisvérkörben

A pulmonális hipertónia a kisvérkörben kialakuló magas vérnyomás. A kisvérkör a szív jobb kamrájából indul, a vénás vér a tüdőartérián keresztül jut a tüdőbe, ahol a gázcsere során oxigénnel telítődik. Az oxigéndús vér a tüdővénákkal a bal pitvarba, majd onnan a bal kamrába jut. Amennyiben a kisvérköri keringést valamilyen tényező akadályozza, átmenetileg vagy tartósan megnőhet a vérnyomás a tüdőerekben.

Ha az állapot sokáig fennáll, a szív jobb kamrájának nagy terhelést jelent, és az idővel kitágulhat, így pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A tünetek lassan formálódnak, hónapokig, sőt évekig rejtve maradhatnak, ám egy idő után egyre kifejezettebbé és súlyosabbá válhatnak. A következő jelek figyelmeztethetnek a betegségre:

• légyszomj, eleinte csak testmozgás során, később pihenéskor is,
• fáradtság,
• szédülés,
• mellkasi nyomás és fájdalom,
• a bokák és a lábak duzzanata (ödéma),
• krónikussá váló köhögés,
• gyors pulzus, erőteljes szívverés (palpitáció). 

Előrehaladott állapotban a lábak mellett a has duzzanata is jellemző, ez az ascites, az ajkak és a bőr kékesen elszíneződhet, a szédülés mellett pedig már ájulás is előfordulhat. 

Kezelés híján súlyos szövődményekhez vezethet

Az állapot számos probléma talaján kialakulhat, van, hogy nem derül fény a pontos okára. Veleszületett szívbetegség, krónikus májbetegség és egyes autoimmun kórképek, például lupus is meghúzódhat a háttérben. A bal szívfelet érintő problémák, vesebetegség és a tüdőereket nyomó tumor is pulmonális hipertóniához vezethet. A viszonylag gyakorinak számító, tüdőt érintő kórképek, például a COPD, az obstruktív alvási apnoe, továbbá tüdőfibrózis is szerepelhet az okok között. 

A kórkép családi halmozódást mutat, az elhízás, az illegális szerhasználat és a szorongásra, depresszióra szedett szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók növelhetik a rizikóját. 

Kezelés híján az állapot szívelégtelenséghez, szívritmuszavarokhoz, a tüdő kisereiben formálódó vérrögökhöz, valamint terhességi komplikációkhoz is vezethet. Fontos, de nem egyszerű a korai felismerés, a gyógyszeres terápia mellett, amennyiben van, az alapbetegség kezelésére is szükség lehet. 

Miért nem jó ötlet itthon himalájai sót használni?

A mennyiség mellett a megfelelő típus kiválasztása sem mindegy. Ma már számos sófajta található a boltok polcain, ki-ki a saját szempontjai alapján válogathat közülük. A három legnépszerűbb opció a fehér, finomszemű konyhai só, a tengeri só, valamint a himalájai só. Azok, akik egészségtudatos táplálkozásra törekednek, hajlamosak előnyben részesíteni az utóbbi kettőt, de nem biztos, hogy valóban azokkal járnak a legjobban. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• pulmonális hipertónia
• tünetek és betegségek
• tüdő
• szív
• szívelégtelenség
• légszomj
• ödéma
• magas vérnyomás
• Életmód