Miért hívják egymást cuki beceneveken a párok? Nem feltétlen szeretetből

Édesem, drágám, kicsim, nyuszikám, cicám – ismerősek ezek a becenevek, ugye? Ha te nem is használtad még őket a párodra, biztos, hogy másoktól már hallottál hasonlókat – vagy talán viccesebbeket is.

Szinte mindenki azt gondolja, hogy ezek szeretetből, kedvességből születnek, ám a pszichológia szerint sokszor nem így van. Néha egészen más indíttatás és magyarázat áll a cukiskodó nevek mögött.

Ezért hívják egymást cuki beceneveken a párok

Az alexinómia egy görög eredetű szó, jelentése: „nincs szó a nevekre”. Ez egy viszonylag új, pszichológiai megfigyelésen alapuló fogalom, amely a párkapcsolati becenevek használatát és azok érzelmi jelentőségét vizsgálja. Arra a jelenségre utal, amikor valaki szorongást vagy egyenesen bénító félelmet érez mások nevének kimondásakor, még akkor is, ha ismeri az adott személyt, és szívesen használná a nevét.

Az ezzel küzdő emberek még legközelebbi barátaik vagy szeretteik nevét sem tudják kimondani. Ez a félelem komolyan befolyásolhatja a társas érintkezéseiket, személyes kapcsolataikat, de akár a szakmai előmenetelüket is. Számukra az olyan, látszólag hétköznapi társas helyzetek is megterhelő kihívást jelenthetnek, mint egy kapcsolatépítő esemény vagy baráti összejövetel. A munkahelyi környezetben pedig különösen nehézséget okozhat, ha a megszólítás névhasználattal történik, vagy ha ez elvárt norma a kommunikáció során.

Egy 2023-as tanulmány, amely a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban jelent meg, az alexinómia lehetséges okait, hatásait és tüneteit vizsgálta.

– Ez mindig is így volt, amióta csak emlékszem. Nem tudtam másokat a nevükön szólítani, és óriási erőfeszítés kellett ahhoz, hogy megpróbáljam. Mindez akkor vált igazán tudatossá bennem, amikor megismerkedtem a férjemmel. Szerettem volna a nevén szólítani, de képtelen voltam rá. Akkor jöttem rá, hogy ez valódi probléma. Mindig csak azt mondtam, hogy „te” vagy „hé”, ilyesmiket – mesélte a tanulmány egyik résztvevője.

Az alexinómiát vizsgáló tanulmányok következtetése az volt, hogy egy ártatlan szokásról van szó, amely gyermekkorból eredő szorongásokon alapszik. És bár az illetők nem akarnak senkit sem megbántani viselkedésükkel, mégis előfordul, hogy ezzel kirekesztik a másik embert, aki emiatt nem érzi magát elég fontosnak, de az is, hogy megsértődik.

A kutatók megállapították, hogy az alexinómiával élő személyek jellemzően az alábbi tüneteket mutatják:

• Pszichés megterhelés: az alexinómia gyakran intenzív lelki feszültséggel jár. Az érintettek negatívan ítélik meg önmagukat, gyakran éreznek szorongást, félelmet, szégyent, megbánást vagy zavarodottságot olyan helyzetekben, amikor meg kellene szólítaniuk valakit a nevén.
• Elkerülő magatartás: ez a félelem arra készteti őket, hogy elkerüljék a kiváltó helyzeteket, ami szociális kapcsolataik romlásához vezethet. Bár vágynak a kapcsolódásra, mégis inkább távol maradnak beszélgetésektől, emberektől, nehogy kiderüljön a problémájuk.
• Kompenzáló stratégiák: sokan igyekeznek leplezni félelmüket. Például inkább a személy társadalmi szerepére hivatkoznak, vagy külső jegyekkel utalnak rájuk.

A probléma tudatossággal, gyakorlással kezelhető, de szó sincs arról, hogy a becenevek károsak lennének. Sőt, a párok közötti kötődést, intimitást és különlegességet erősítik. Azok, akik rendszeresen használnak beceneveket egymásra, gyakrabban érzik magukat érzelmileg közel egymáshoz, és nagyobb elégedettségről számolnak be kapcsolatukban. Így tehát a probléma akkor áll csak fenn, amikor képtelen vagy kimondani mások nevét – nem akkor, ha néha-néha kedvességből, szeretetből becézed őket.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• párkapcsolat
• becenév
• becézés
• magyarázat
• Lélek&Test