Sokan hipochondriának hiszik, de a krónikusfájdalom-szindróma létező betegség: ezt lehet tenni ellene

Orvostól orvosig járkálsz, és még mindig nincs megoldás a tartós fájdalomra? A krónikusfájdalom-szindrómát a környezet hajlamos hipochondriának bélyegezni, holott dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa szerint erről szó sincs.

Teljes körű kivizsgálással és mélyreható kikérdezéssel a rejtett fájdalom oka sokszor fellelhető, és megfelelő módszerekkel enyhíthető is az.

A krónikusfájdalom-szindróma létező betegség

Minden olyan állapot, betegség, ami hosszan tartó fájdalommal jár, okozhat krónikusfájdalom-szindrómát (KFSZ-t). Ilyen kiinduló ok lehet többek közt az ízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, bármilyen ok miatti hátfájás, a fibromyalgia, az irritábilisbél-szindróma, a daganatos betegségek.  

A krónikusfájdalom-szindróma definíciója szerint három-hat hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalom, amelyben a psziché is érintett. Számos szakértő szerint sok esetben arról lehet szó, hogy bizonyos pszichés, szociális stresszor előhoz egy fájdalomemléket, ami idővel tartóssá válik. Ez pedig azzal jár, hogy a páciens egy idő után úgy tekint magára, mint egy olyan betegre, akinek együtt kell élnie a fájdalommal, akit nem lehet meggyógyítani. Ha nem tisztán lelki eredetű, úgynevezett pszichogén fájdalom áll a háttérben, hanem szervi ok is kimutatható, sokszor az ezzel járó fájdalom súlyosabb, mint amit a biológia indokolna. Ezért tűnhet a krónikusfájdalom-szindróma túlzásnak, hisztinek, holott nem erről van szó.

- Az ilyen összetett fájdalom rendkívül szerteágazó tüneteket okozhat, leggyakrabban hátfájást, gyengeséget, szédülést, fáradtságot, hányingert, fejfájást, de előfordulhatnak olyan ritkább állapotok is, mint az ájulás. Természetes, hogy ezeket tapasztalva a beteg egyre inkább elkeseredik, ráadásul a környezete is gyakran elítéli a „folyamatos szenvedés” miatt. Holott megfelelő kivizsgálással a KFSZ diagnosztizálható, és a kezelésre is jó lehetőségek vannak - ismerteti Arnold doktor.

Alapos kivizsgálás, összetett kezelés szükséges

Krónikusfájdalom-szindróma esetén a legtöbben több fázist és szakembert is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak. És még ez a jobbik eset, hiszen sokan egy idő után feladják, és elhiszik, hogy nincs segítség.

- Fontos megtalálni a megfelelő szakembert. A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis ugyanis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a fizikai kiindulópontot, eldönthetjük, hogy milyen kombinált kezelés lehet a leghatékonyabb. Szóba jöhetnek a célzott injekciókúra mellett a természetes hatóanyag-tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas vagy orvosikollagén-injekciók, a lökéshullám-terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a PENS-kezelés, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség. Mindezek mellett nem mellőzhető a mentálhigiénés, pszichológusi, pszichiáteri támogatás is, ami nélkül nincs gyógyulás a KFSZ-ből - hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc. - A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a krónikus fájdalom felé, és támogassuk a pácienst a hitében, miszerint ő is meggyógyulhat. 

Mozogni nemcsak lehet, de kell is

Akik krónikusfájdalom-szindrómával küzdenek, gyakran tartanak a fizikai aktivitástól, sokszor még a mindennapi teendőkre is félve tekintenek. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz, tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit, bizonyított, hogy aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők.

- Mielőtt azonban KFSZ-betegek elkezdenének sportolni, mozogni, érdemes erről konzultálni a kezelőorvossal. Sokszor a gyógytornász által személyre szabott és akár betanított mozgásformák, gyakorlatok a legoptimálisabbak, de általánosságban elmondható, hogy KFSZ esetén a kevésbé intenzív aerob jellegű mozgás a leghatékonyabb - ismerteti Arnold doktor. - Ilyen lehet például a gyaloglás, a szobakerékpározás, az úszás és a vízi torna. Ezek az aktivitások ízületkímélők, ugyanakkor megemelik a pulzust, és aerob jellegük miatt olyan „boldogsághormonok” termelésére késztetik az idegrendszert, amelyek bizonyítottan mérséklik a fájdalmat. A jóga is kitűnő mozgásforma, ami kiegészíthető relaxációval és autogén tréninggel is.

10 gyulladáscsökkentő gyógynövény

Az akut és krónikus gyulladások enyhítésére is bevethető a gyógynövények ereje.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• fájdalom
• krónikus fájdalom
• egészségügy
• vizsgálat
• Életmód