Egyre gyakoribb a húsevő baktérium: egy súlyos környezeti oka van

Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a húsevő baktérium fertőzése, amivel a leggyakrabban kétféle módon kerül kapcsolatba az ember: nyers kagylófélék, osztrigák fogyasztásával, illetve nyílt sebbel a fertőzött vízben megfürödve.

A fertőzések száma előreláthatólag tovább növekszik majd, mivel a Vibrio vulnificus és Vibrio parahaemolyticus számára kedvező terület nő, ez pedig a tudósok szerint környezeti okokra is visszavezethető.

Húsevő baktérium a melegben

A klímaváltozás szerepét hangsúlyozták a tudósok a húsevő baktériumok terjedésében. A tengervíz hőmérsékletének növekedése, valamint a tengerszint emelkedése ugyanis kedvez a szaporodásuknak. A Centers for Disease Control and Prevention nyilvántartása szerint a fertőzések 80%-a május és október között fordul elő, amikor a víz melegebb.

Mivel a part menti víz hőmérséklete globálisan növekszik, a fertőzések száma is egyre gyakoribb. 1996 és 2005 között egy Estuaries and Coasts című lapban megjelent tanulmány szerint a megbetegedések előfordulása az Egyesült Államok délkeleti részén több mint 80%-kal nőtt.

Édesvizű folyókba is bejuthat

A tanulmány egyértelmű összefüggést mutatott a délkeleti partok baktériumainak száma, valamint a sótartalom és a hőmérséklet-növekedés között. A kutatók szerint a legkritikusabb tényező mégis a tengerszint emelkedése: ezzel a torkolatokon keresztül az édesvizű folyókba is egyre távolabb bejuthat a baktérium, ami megnöveli a lehetséges élőhelyek területét.

Az éghajlatváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események miatt, mint amilyen 2005-ben a Kathrina-hurrikán volt, szintén keveredhet a sós és édesvíz határterülete, így kitágíthatja a Vibrio-baktériumtelepek földrajzi tartományát.

A baktériumnak egyébként több mint hetven faja létezik, ezek közül a Centers for Disease Control and Prevention 12 fajt ír le kórokozóként, a fertőzések túlnyomó többségéért mégis az említett két baktérium a felelős.

A megelőzés a kulcs

A Vibrio vulnificus baktérium egy nyílt sebet fertőz meg, amit követően a bőr felszínén túl károsodnak az izmok, és a mélyebb szövetek is elhalnak. Ezt szöveti nekrózisnak is nevezik.

A Vibrio parahaemolyticus pedig a kagylók, osztrigák fogyasztása útján kerül a szervezetbe, ami először gyomor- és bélrendszeri panaszokat, hasmenést és hányást okoz, de legyengült immunrendszer mellett akár halálhoz is vezethet. 

A fertőzések száma ugyan a folyamatosan növekvő tendencia ellenére sem magas, de a tudósok szerint a veszélyekre, valamint az óvintézkedésekre nem lehet eléggé felhívni a figyelmet: számos megbetegedés megelőzhető lenne, ha például a nyílt sebet, a vágást, a horzsolást nem tenné ki az ember a baktériumokkal teli tengervíznek.

Az immunhiánnyal küzdők számára pedig kerülendő a nyers tengeri herkentyűk fogyasztása - mindig alapos főzés után kerüljenek csak a tányérra. Némi körültekintés életet is menthet.

(Képek:  Getty Images Hungary, Pixabay, pxhere.)

• húsevő baktérium
• baktérium
• betegség
• klímaváltozás
• globális felmelegedés
• Életmód