Nagyobb a szklerózis multiplex kockázata egy vírusfertőzés után: kiderült, melyik kórokozó lehet felelős

Az Epstein-Barr-vírus fertőzése növelheti a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát a kutatások eredményei alapján. A központi idegrendszert érintő autoimmun eredetű betegség tüneteit a leggyakrabban húsz- és negyvenéves kor között fedezik fel.

Az Epstein-Barr-vírus fertőzésén, melyet humán herpeszvírus 4-nek is neveznek, rendkívül sokan átesnek, becslések szerint az embereknek akár 90-95%-a is elkaphatja életében, a gyerekeknél gyakran tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lép fel.

Az EBV-fertőzés következményei

A túlnyomórészt tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél, 20-30 éves korig jellemző fertőzés nyomán gyakran mononukleózis, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség alakul ki, utóbbi nevet arról kapta, hogy nyál útján terjed a leginkább. Megbetegedés esetén általános tünetek jelentkeznek, fáradtság, rossz közérzet, fej-, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, illetve mandulagyulladás, láz, esetleg májproblémák. A betegség szinte mindig magától gyógyul, utána életre szóló védettség alakul ki. Gyakorisága ellenére a tudósok azt állítják: kockázati tényező lehet a szklerózis multiplexben is.

A kutatások kimutatták ugyanis, hogy az SM-betegek szervezetében kiemelkedően magas az EBV-specifikus antitestek szintje, amelyek az Epstein-Barr-vírus leküzdésében kapnak szerepet. Egy új tanulmány mintegy 10 millió ember adatait vizsgálta meg két évtized tükrében, végül arra jutott, hogy az SM kockázata nagyjából 32-szeresére nő az EBV-fertőzést követően azokhoz képest, akik soha nem kapták el. A tesztekben csak azoknak az adatai szerepeltek, akik a fertőzést a húszas éveik elején kapták el, nem pedig gyerekkorban.

EBV elleni antitestek az SM-betegeknél

Végeredményben a kutatók a megfelelő szérummintát adók közül 801 olyan személyt azonosítottak, akiknél a vizsgálati időszak alatt szklerózis multiplexet diagnosztizáltak. Mint kiderült: közülük 800-an elkapták korábban az Epstein-Barr-vírust, csak egyetlen személy vérében nem találtak antitesteket. Érdekesség, hogy a fertőzésen átesett, de SM-betegségben nem érintett személyeknél sokkal alacsonyabb számban voltak kimutathatók ezek.

A döntő bizonyítéknak az tekinthető, hogy a szérummintákban idegkárosodás jeleit tudták kimutatni a vírusnak való kitettség után, ám még a hivatalos SM-diagnózis előtt. Az idegkárosodást követően ugyanis egy speciális fehérje koncentrációja megemelkedik a vérben, ez megfigyelhető volt az EBV-expozíció után is.

A feltételezések szerint a víruskomponens saját sejtekhez való hasonlósága késztetheti az immunrendszert tévesen a mielinhüvely megtámadására, tehát ez egyfajta elindítója lehet az SM kialakulásának. Abban pedig valószínűleg a genetikai hajlam lehet a döntő, hogy valakinél elindul-e az autoimmun folyamat a vírus hatására.

A kutatásnak több korlátja is akadt. A hipotézis vizsgálatát nehezítette, hogy a legtöbb ember életében megkapja a vírust, így kihívást jelentett a fertőzésen át nem esett alanyokat megtalálni. Továbbá éppen ez a gyakoriság adta a nehézséget annak bizonyításában, hogy a lényegesen kevesebb számú SM-esetek hátterében valós kockázati tényezőt jelenthet. A mononukleózis és a későbbi betegség összefüggésére egyébként más, korábbi kutatások is következtetnek.

Gyakori, de betegségekkel függhet össze

Az Epstein-Barr-vírust számos egyéb betegség kockázati tényezőjeként beazonosították már, a Pfeiffer-féle mirigyláz mellett többek között a rheumatoid arthritis, a gyulladásos bélbetegségek, az 1-es típusú diabétesz, illetve egyes daganattípusok esélyét is növeli, ezért ha a jövőben sikerülne kifejleszteni a fertőzés elleni vakcinát, azzal súlyos betegségek lennének megelőzhetők, így akár a szklerózis multiplex kockázata is csökkenthetővé válna. A kutatók már dolgoznak az ígéretes projekten, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy az EBV-specifikus antivirális gyógyszerek alkalmazása is megfontolandó lehet a betegség kezelésében.

Milyen Covid elleni oltást kaphat egy SM-beteg?

A koronavírus-védőoltás autoimmun betegségek esetén is javasolt nyugalmi fázisban. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, infektológus, pszichiáter összegezte a tudnivalókat a Feminának.

(Képek: Getty Images.)

• szklerózis multiplex
• sclerosis multiplex
• vírus
• fertőzés
• epstein-barr vírus
• tünetek és betegségek
• kórokozók
• fertőző betegség
• kutatások
• Életmód