Nagyobb a szklerózis multiplex kockázata egy vírusfertőzés után: kiderült, melyik kórokozó lehet felelős

A kutatások szerint az Epstein-Barr-vírus fertőzése növelheti a szklerózis multiplex kockázatát.

laz fejfajas
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Epstein-Barr-vírus fertőzése növelheti a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát a kutatások eredményei alapján. A központi idegrendszert érintő autoimmun eredetű betegség tüneteit a leggyakrabban húsz- és negyvenéves kor között fedezik fel.

Az Epstein-Barr-vírus fertőzésén, melyet humán herpeszvírus 4-nek is neveznek, rendkívül sokan átesnek, becslések szerint az embereknek akár 90-95%-a is elkaphatja életében, a gyerekeknél gyakran tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lép fel.

Az EBV-fertőzés következményei

A túlnyomórészt tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél, 20-30 éves korig jellemző fertőzés nyomán gyakran mononukleózis, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség alakul ki, utóbbi nevet arról kapta, hogy nyál útján terjed a leginkább. Megbetegedés esetén általános tünetek jelentkeznek, fáradtság, rossz közérzet, fej-, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, illetve mandulagyulladás, láz, esetleg májproblémák. A betegség szinte mindig magától gyógyul, utána életre szóló védettség alakul ki. Gyakorisága ellenére a tudósok azt állítják: kockázati tényező lehet a szklerózis multiplexben is.

A kutatások kimutatták ugyanis, hogy az SM-betegek szervezetében kiemelkedően magas az EBV-specifikus antitestek szintje, amelyek az Epstein-Barr-vírus leküzdésében kapnak szerepet. Egy új tanulmány mintegy 10 millió ember adatait vizsgálta meg két évtized tükrében, végül arra jutott, hogy az SM kockázata nagyjából 32-szeresére nő az EBV-fertőzést követően azokhoz képest, akik soha nem kapták el. A tesztekben csak azoknak az adatai szerepeltek, akik a fertőzést a húszas éveik elején kapták el, nem pedig gyerekkorban.

EBV elleni antitestek az SM-betegeknél

Végeredményben a kutatók a megfelelő szérummintát adók közül 801 olyan személyt azonosítottak, akiknél a vizsgálati időszak alatt szklerózis multiplexet diagnosztizáltak. Mint kiderült: közülük 800-an elkapták korábban az Epstein-Barr-vírust, csak egyetlen személy vérében nem találtak antitesteket. Érdekesség, hogy a fertőzésen átesett, de SM-betegségben nem érintett személyeknél sokkal alacsonyabb számban voltak kimutathatók ezek.

A döntő bizonyítéknak az tekinthető, hogy a szérummintákban idegkárosodás jeleit tudták kimutatni a vírusnak való kitettség után, ám még a hivatalos SM-diagnózis előtt. Az idegkárosodást követően ugyanis egy speciális fehérje koncentrációja megemelkedik a vérben, ez megfigyelhető volt az EBV-expozíció után is.

A feltételezések szerint a víruskomponens saját sejtekhez való hasonlósága késztetheti az immunrendszert tévesen a mielinhüvely megtámadására, tehát ez egyfajta elindítója lehet az SM kialakulásának. Abban pedig valószínűleg a genetikai hajlam lehet a döntő, hogy valakinél elindul-e az autoimmun folyamat a vírus hatására.

A cikk az ajánló után folytatódik

Légy szabad! - Merj szembemenni az árral!

A Femina Klub áprilisi vendége Lakatos Márk stylist, médiaszemélyiség lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az önmagunk elfogadására való törekvésről beszélget. Hogyan szembesüljünk saját korlátainkkal? Hogyan lehet feldolgozni az életünkben felmerülő elakadásokat? Miért káros, ha mindig arra fókuszálunk, hogy mindenki szeressen bennünket? Hogyan békéljünk meg saját tökéletlenségünkkel? 

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. április 22. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A kutatásnak több korlátja is akadt. A hipotézis vizsgálatát nehezítette, hogy a legtöbb ember életében megkapja a vírust, így kihívást jelentett a fertőzésen át nem esett alanyokat megtalálni. Továbbá éppen ez a gyakoriság adta a nehézséget annak bizonyításában, hogy a lényegesen kevesebb számú SM-esetek hátterében valós kockázati tényezőt jelenthet. A mononukleózis és a későbbi betegség összefüggésére egyébként más, korábbi kutatások is következtetnek.

Gyakori, de betegségekkel függhet össze

Az Epstein-Barr-vírust számos egyéb betegség kockázati tényezőjeként beazonosították már, a Pfeiffer-féle mirigyláz mellett többek között a rheumatoid arthritis, a gyulladásos bélbetegségek, az 1-es típusú diabétesz, illetve egyes daganattípusok esélyét is növeli, ezért ha a jövőben sikerülne kifejleszteni a fertőzés elleni vakcinát, azzal súlyos betegségek lennének megelőzhetők, így akár a szklerózis multiplex kockázata is csökkenthetővé válna. A kutatók már dolgoznak az ígéretes projekten, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy az EBV-specifikus antivirális gyógyszerek alkalmazása is megfontolandó lehet a betegség kezelésében.

Milyen Covid elleni oltást kaphat egy SM-beteg?

A koronavírus-védőoltás autoimmun betegségek esetén is javasolt nyugalmi fázisban. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, infektológus, pszichiáter összegezte a tudnivalókat a Feminának.

Melyik koronavírus-védőoltás alkalmazható autoimmun betegség esetén? Megkérdeztük a szakorvost

A koronavírus-védőoltás autoimmun betegségek esetén is javasolt nyugalmi fázisban. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, infektológus, pszichiáter összegezte a tudnivalókat.

Elolvasom

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük