Hasonlít a szívrohamra, de mégsem az: a pánikroham ijesztő tünetei és kezelése

Kalapáló szív, kapkodó légzés, mellkasi szorítás - a pánikroham tüneteit sokan összetévesztik a szívrohaméval.

Pánikroham vagy szívroham?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Heves szívveréssel, nehézlégzéssel és erős félelemérzettel jelentkezik a pánikroham. Az eluralkodó negatív érzés képes halálfélelmet is okozni, még ha nincs is valós veszély.

Az extrém félelem érzete mindenféle előjel nélkül törhet elő. Előfordulhat, hogy valaki egész életében csak egyszer, vagy a szerencsések egyszer sem élnek át ilyen ijesztő rohamot, viszont másoknál gyakran előfordulhatnak, ami már pánikbetegségre is utalhat.

A pánikroham tünetei

  • Önuralom elvesztése
  • Heves szívdobogás
  • Izzadás
  • Remegés vagy rázkódás
  • Kapkodó légzés
  • Mellkasi fájdalom
  • Émelygés
  • Szédülés 
  • Testen kívüli érzés
  • Fulladásérzés
  • Halálfélelem
  • Rángatózó vagy éppen megmerevedett lábak és karok

Sokan összetévesztik ezeket a tüneteket a szívrohaméval. Ugyan nagyon hasonlóak, de nagy különbség a kettő között, hogy a pánikroham nem életveszélyes, hosszabb ideig tart, mint a szívroham, néha akár órákon át fennállhat - jelent meg a webmd oldalán.

Mi történik a szervezetben?

A test ilyenkor bekapcsolja a megszoksz vagy megszöksz üzemmódot. A fenyegetettség érzete során az idegrendszer azonnal reagál. Először adrenalin hormon szabadul fel, készenlétbe helyezi a testet. A pulzusszám megnövekszik, hogy minél több vér jusson az izmokhoz. A lélegzetvételek száma is növekszik, hogy minél több oxigénhez jusson a szervezet, a vércukorszint is megemelkedik. Kiélesednek az érzékek.

Mindez a változás egyszerre történik, és arra szolgál, hogy minél gyorsabban energiához jusson a szervezet, hogy a veszélyes helyzettel meg lehessen birkózni. Egy pánikroham során ugyanez történik, csak nincs tényleges veszély. A kutatók nem tudják pontosan meghatározni, mi ingerli ilyenkor a szervezetet. 

Ám a pánikrohamok nem olyan váratlanok, mint tűnnek. A fizikai tünetek már egy órával a pánikroham előtt jelentkezhetnek. Egy kutatás során pánikbetegek emberekre olyan műszert szereltek, ami képes a szívritmusváltozásokat, az izzadás mértékét és a légzést figyelni. Az eredmények a normálnál alacsonyabb szén-dioxid-szintet mutattak, ez a gyors, mély légzés jele, amely már 45 perccel a pánikroham előtt jelentkezett.

Mi történik az agyban?

Jelenleg is folynak kutatások azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja a pánikroham az agy működését. Szakemberek úgy vélik, hogy az agynak a félelemérzethez kapcsolódó része aktiválódik. Egy korábbi kutatás során már bizonyították, hogy a pánikrohamok kapcsolatban állnak az agyban levő vegyületekkel. Az állapot összeköttetésben áll a szerotoninszint kiegyensúlyozatlan állapotával, ez a hormon jelentősen befolyásolja a hangulatot.

Kezeletlen pánikbetegség

Ha huzamosabb ideig rendszeresek fordulnak elő pánikrohamok, pánikbetegségre lehet gyanakodni, ami elsősorban azért veszélyes, mert tényleges szívbetegségek tüneteit nyomhatja el. A kezeletlen pánikbetegség hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet, szervi és ideggyógyászati betegségeket okozhat. Mivel a rohamok alatt megnövekszik a vérnyomás is, megsérülhet az érrendszer, emellett a pánikbetegeknél gyakran fordul elő a szívbillentyű funkcionális zavara is. 

Emellett a pánikbetegek körében lényegesen nagyobb az alkohol-, gyógyszer- és drogfüggőség, mivel ezek a szerek nyugtatóan hatnak, és mintegy öngyógyítás eszközeként használják. A depresszió, önértékelési zavar és öngyilkosság gondolata felerősödhet, egy idő után egyre nehezebben viselik a zsúfolt helyeket, bezárkóznak.

Mit lehet tenni? 

A pánikrohamoknál először a légzést kell normalizálni. Érdemes keresni egy helyet, ahol kényelmesen le lehet ülni. A légzésre koncentrálva 4 másodpercig az orron keresztül kell beszívni a levegőt, majd 2 másodpercig benntartani, aztán 6 másodpercen át kifújni a szájon keresztül. A tudatosítás sokat segíthet, de ez sajnos a legtöbb embernek nem jut eszébe, hiszen nagyon is valós fiziológiai problémákat tapasztal. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Hogyha nem vagy abban biztos, hogy pánikrohammal állsz szemben, érdemes kivizsgálgatni orvosokkal a problémát. A pánikroham az egyik legjobban kezelhető pszichés zavar.

Mentális zavar a legegyszerűbb képeken

Eisen Bernardo, a Fülöp-szigeteki illusztrátor és grafikus tervező elmondta, bár első ránézésre csak egy csavart fémdarabról van szó, lényege szerint mégis képes együtt tartani a dolgokat. Számára pedig az életet szimbolizálja: van kezdő- és végpontja, iránya, melyből megismerhető mindaz, ami belül, illetve ami kívül van.

Néhány gemkapocs van csak a képen, de egy perc alatt mindent megértesz a mentális zavarról

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük