A növekedési hormon hiányának tünete lehet a depresszió és inzulinrezisztencia is - Szakember mondja el, mit lehet tenni

A növekedési hormon, ahogy a neve is mutatja, többek között a növekedésért felelős, de az anyagcsere-folyamatokat is jelentősen befolyásolja. Sokan úgy gondolják, hogy az alacsonyabb termet hátterében e hormon hiánya áll. De vajon tényleg csak erről van szó?

Prof. dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a gyermekkori és a felnőttkori növekedésihormon-hiányról, annak tüneteiről és kezeléséről beszélt.

Növekedési hormon hiánya

A hormonnak más funkciói vannak, függően az életkortól.

A növekedési hormon (angolul growth hormone, közismert rövidítése GH) az agyalapi mirigyben (hypophysis) képződik. Élettani körülmények között szintje a nap folyamán ingadozik, az éjszaki órákban a legmagasabb. A GH-képződés az élet folyamán is változik: gyermekkorban növekszik, maximumát a pubertás alatt éri el, majd lassan, fokozatosan csökken.

Gyermekkorban a GH-hiány alacsonynövést okoz, a végtagok csontjainak mérete elmarad a gyermek kronológiai korától. (A növekedés elmaradásának a mértéke az úgynevezett percentilis görbék alkalmazása révén definiálható).

1959-ben kezdődött meg a GH-hiányos gyermekek GH-val történő kezelése. A hormon adásával a testmagasság jelentősen fokozódott. A hyphysisből kivont GH, bár nagyon ritkán, súlyos mellékhatást idézett elő (Creutzfeld-Jacob-kór). 1986-ban jelent meg az első közlemény az úgynevezett bioszintetikus növekedési hormonnal történő kezelésről - ezekben az esetekben az említett szövődmény már nem fordult elő.

Felnőttkor és a növekedési hormon

Az 1980-as évek második felében felismerték, hogy a GH-nak felnőttkorban is fontos élettani szerepe van, bár már nem a növekedést befolyásoló: az anyagcserére hat. Az első közlemény felnőttek GH-kezeléséről 1989-ben jelent meg. Statisztikai adatok szerint Magyarországon 2000-3000 súlyos növekedésihormon-hiányos felnőtt beteg van, de sajnos ezeknek csak mintegy 10%-át kórismézik, és kap hormonpótló kezelést - mondja prof. dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A súlyos felnőttkori növekedésihormon-hiány két formája a gyermekkorban kezdődő, gyakran ismeretlen okú (azaz idopátiás). Ritkábban kimutatható genetikai eltérés, ami a felnőttkorban is megmarad. Létezik ugyanakkor felnőttkorban kezdődő GH-hiány is.

A felnőttkori súlyos GH-hiány klinikai tünetei

Az egyik fő tünet a testösszetétel változása. Ezen belül a konkrét tünetek lehetnek az izomtömeg, izomerő csökkenése, a testzsír növekedése, a derékkörfogat- vagy csípőkörfogat-hányados fokozódása, illetve a test víztartalmának csökkenése.

További tünetei a fizikai terhelhetőség csökkenése, az életminőség romlása, a csontritkulás, inzulinrezisztencia, depresszióra való hajlam, valamint az érelmeszesedést fokozó koleszterinfrakció, az LDL-koleszterin emelkedése.

Többnyire más, az agyalapi mirigyben képződő hormonok termelődése is károsodhat, de előfordul növekedésihormon-hiány önmagában is. A felnőttkorban kezdődő forma leggyakoribb oka az agyalapi mirigyben képződő jóindulatú daganat, amely nyomhatja az ép hypophysisszövetet, vagy daganat sebészi kezelése révén ép agyalapimirigy-állomány is eltávolításra kerül. Egyéb kórképek során is kialakulhat GH-hiány: fejet ért trauma (ide tartozik egyebek között bizonyos sportágak képviselőinek fejsérülése), az agyi pókhálóhártya alatti (subarachnoidalis) vérzés, rosszindalatú nyaki daganatok sugárkezelését követően (a sugárnyaláb a környező szöveteket is károsíthatja).

Élsportolók doppingolásánál a növekedési hormon "kedvelt" szer, kimutatása nehéz, de egyes esetekben eredményes. Testépítők is - illegálisan - szívesen alkalmazzák.

Gyermekkori kezdetű GH-hiány esetén a növekedés befejezését követően - általában húszéves kor előtt - kell kiértékelni, hogy szükséges-e felnőttkorban is a GH-pótlás.

A GH-pótló kezelés során szintetikus növekedési hormont tartalmazó injekciót napi egyszer kell beadni a bőr alá. Nők igénye nagyobb, mint férfiaké, és a szükséglet a kor előrehaladtával csökken. A GH-pótlás finanszírozása hazánkban jelenleg nyolc endokrincentrumhoz kötött.

A dózist fokozatosan emelik, amíg a növekedési hormon hatására a májban kezdődő inzulinszerű növekedési faktor I (IGF-I) szintje a kívánt tartományba kerül. A GH-pótló kezelés előtt - amennyiben ez szükséges - a nemi hormon, mellékvesekéreg-hormon, pajzsmirigyhormon adását be kell állítani.

A kezelés ellenjavallatai: aktív rosszindulatú betegség jelenléte, agyi nyomásfokozódással járó állapotok, a szem ideghártyájának bizonyos elváltozásai (proliferativ retinopathia).

A fontosabb - ritkán előforduló - mellékhatások közé tartozik az alagútszindróma (alkarokon alakulhat ki), az izomfájdalom és a vízvisszatartás.

Nemhogy nem fogyaszt, egyenesen hizlal

Korábban úgy gondolták, hogy segíti a fogyást, még fogyókúrás szerek is készültek belőle.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• egészségügy
• hormonális zavar
• növekedés
• tünetek és betegségek
• Életmód