Sokkal durvább volt, mint Csernobil, mégis eltitkolták az oroszok: Majak környéke a világ legszennyezettebb helye
Majak sugárszennyezett vidékére és a környező településekre ma sem léphet be bárki.
- A természet ihletet ad (x)
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Anne Hathaway először jelent meg a cannes-i filmfesztiválon, és megadta a módját: gyönyörű ruhát választott »
- 6 gyönyörű híresség, aki rövid frizurára cserélte hosszú haját: melyik állt nekik jobban? »
- Az 55 éves Sophie Marceau gyönyörűbb, mint valaha, nem fog rajta az idő: szépségtitkai egyszerűbbek, mint gondolnád »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Ennyi perc az ideális szex, mondják a kutatók - A többségnél a fele sincs meg
A legsúlyosabb hatású nukleáris katasztrófának a közvélemény ma is a csernobili tragédiát tartja, pedig a mai Oroszország területén történt, sokáig titokban tartott kistimi katasztrófa még nagyobb borzalmakat hozott magával.
A Majak Termelési Egyesülés vegyi kombinátja 1948-ban kezdett el plutóniumot gyártani a szovjet nukleáris fegyverek készítéséhez. A környék már az ötvenes években súlyosan sugárfertőzötté vált, mivel a reaktor hűtésére a Tecsa folyó vizét használták, visszaengedve a szennyezett vizet a folyóba és a közeli Karacsáj-tóba.
Eltitkolt atomkatasztrófa
1957. szeptember 29-én egy robbanás rázta meg a vidéket. A radioaktív szennyezés a későbbi becslések szerint már akkor több mint 200 ezer négyzetkilométeres területet érintett. A katasztrófa nemcsak jóval nagyobb kiterjedésű volt a csernobilinál, de a radioaktív szennyezés mért értéke is a duplája volt. A lakosság nagy részét nem evakuálták, részleteket nem árultak el nekik, ám titoktartásra köteleztek mindenkit.
A bajt tovább tetézte, hogy 1968-ban a Karacsáj-tó kiszáradt, a szél további néhány ezer négyzetkilométeren szétterítette a tómeder radioaktív porát. A tó partján még a '90-es években is olyan szennyezés volt mérhető, hogy egy óra ott-tartózkodás is halálosnak számított. A körzetet lezárták, csak a bent élők és a környéken dolgozók léphetnek be.
Máig úgy tartják, hogy ez az a vidék, ahol még a földből is daganat nő. A betegség csakugyan kiugróan gyakori, a vegyi kombinát vezérigazgatója ellen azonban egyszerűen csak a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt indult eljárás, 2006-ban ráadásul kegyelmet is kapott, büntetését elengedték.
(Borító- és ajánlóképek, kép a cikkben: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
