Sokkal durvább volt, mint Csernobil, mégis eltitkolták az oroszok: Majak környéke a világ legszennyezettebb helye
Majak sugárszennyezett vidékére és a környező településekre ma sem léphet be bárki.

chelyabinsk 65 régió elhagyatott falu 2
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A legsúlyosabb hatású nukleáris katasztrófának a közvélemény ma is a csernobili tragédiát tartja, pedig az ugyancsak a mai Oroszország területén történt, sokáig titokban tartott kistimi katasztrófa még nagyobb borzalmakat hozott magával.

A Majak Termelési Egyesülés vegyi kombinátja 1948-ban kezdett el plutóniumot gyártani a szovjet nukleáris fegyverek készítéséhez. A környék már az ötvenes években súlyosan sugárfertőzötté vált, mivel a reaktor hűtésére a Tecsa folyó vizét használták, visszaengedve a szennyezett vizet a folyóba és a közeli Karacsáj-tóba.

Eltitkolt atomkatasztrófa

1957. szeptember 29-én egy robbanás rázta meg a vidéket. A radioaktív szennyezés a későbbi becslések szerint már akkor több mint 200 ezer négyzetkilométeres területet érintett. A katasztrófa nemcsak jóval nagyobb kiterjedésű volt a csernobilinál, de a radioaktív szennyezés mért értéke is a duplája volt. A lakosság nagy részét nem evakuálták, részleteket nem árultak el nekik, ám titoktartásra köteleztek mindenkit.

A bajt tovább tetézte, hogy 1968-ban a Karacsáj-tó kiszáradt, a szél további néhány ezer négyzetkilométeren szétterítette a tómeder radioaktív porát. A tó partján még a '90-es években is olyan szennyezés volt mérhető, hogy egy óra ott-tartózkodás is halálosnak számított. A körzetet lezárták, csak a bent élők és a környéken dolgozók léphetnek be. 

Máig úgy tartják, hogy ez az a vidék, ahol még a földből is daganat nő. A betegség csakugyan kiugróan gyakori, a vegyi kombinát vezérigazgatója ellen azonban egyszerűen csak a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt indult eljárás, 2006-ban ráadásul kegyelmet is kapott, büntetését elengedték.

(Borító- és ajánlóképek, kép a cikkben: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük