Csernobilnál is veszélyesebb, mégsem beszélnek róla: katasztrófa történhet?
A Cactus-dóm egy radioaktív kísérleti robbantás mellékterméke, ami komoly veszélyt jelent most és a jövőre nézve.

cactus 1
Ez is érdekelhet

Nemzetközi ízélményekkel vár a budapesti ÁRKÁD (x)

Az élet és szerelem diadala - egy rendkívüli, igaz történet Párizsból (x)

Mozdony Matiné, a mozdonyok fesztiválja (x)

beauty and style

Ezek a legdivatosabb karcsúsító blézerek a szezonban: nőies fazonok 10 ezer forint alatt »

6 frufru, aminél nincs nőiesebb: legendás szépségű nők viselték »

Így mutatja meg az arcforma, hogy milyen szemüveg passzol hozzá: ezeket az arányokat figyeld! »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni a csernobili atomerőmű-balesetet, ugyanakkor a világtörténelemben más sötét folt is van, amit a hatóságok megpróbáltak eltussolni.

1946 és 1962 között az amerikai hadsereg 105 felszíni atomrobbantást hajtott végre a Pacific Proving Grounds néven emlegetett területen, ami magába foglalta csaknem a teljes Marshall-szigeteket és több közeli szigetcsoportot. A kísérletek hatása persze nem múlt el nyomtalanul.

Mi az a Cactus-dóm, és miért veszélyes?

Mivel az 1958. májusi Cactus kód nevű bombakísérlet után megszaporodtak a szennyező anyagok, az amerikai kormány a takarítás könnyebb formáját választotta, és alapos felszámolás helyett egyszerűen a kísérleti robbantás során keletkezett kráterbe lapátolták a szennyezett földet és a többi radioaktív törmeléket. 

Majd fogták, és az egészet beterítették egy 46 centi vastag, 115 méter széles betondómmal. Mindez azonban csak évekkel később történt meg. Az erődítmény 358 betonlapból áll, felállítási költsége pedig közel 220 millió dollár volt.

A magasból ufónak tűnő létesítményt egyébként Runit- és Cactus-dómnak is hívják, míg a helyiek többnyire csak Sírként emlegetik. A rengeteg beton alatt közel 73 ezer köbméter szennyező anyag található.

Folyamatosan szivárog a sugárzó anyag

A valódi gond mégsem ez, hanem hogy kivitelezésekor egyáltalán nem készítettek neki alapot, vagyis a benne található káros, sugárzó anyag azóta is folyamatosan szivárog a talajba és ezen keresztül az óceánba.

A beton alatt plutónium-239 is van, ami a szennyező anyagok között az egyik legveszélyesebb izotóp, ez a tény pedig növeli a katasztrófa esélyét. A helyzet már a 2010-es évek közepén is kritikus volt, akkor ugyanis több amerikai jelentés szerint a dóm környéke szennyezettebb volt a betonba öntött fertőző anyagnál. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Mindebben persze a felelőtlen kezelés is közrejátszik, ugyanis a szennyezett terület mindössze 0,8%-át tisztították meg egy nyolcéves program alatt, és ezzel lezártnak tekintették az ügyet.

Átmeneti megoldásnak indult, mégis elhanyagolták

Az ötlet eredetileg csak afféle tűzoltás volt, amíg a döntéshozók előállnak valami jobb tisztítási móddal, ám erre eddig nem került sor. Miután felépítették, a dóm gondját szinte azonnal áttolták a Marshall-szigetekre, de az ottani vezetés a költségvetés szűkössége miatt  nem tudta megfelelően karbantartani a létesítményt.

A sziget és a szennyező anyag helyzete tehát napjainkig megoldatlan. A veszélyre ráadásul sem tábla, sem semmi egyéb jelzés nem figyelmeztet, így ha valaki arra jár, gyanútlanul kiköthet a dóm mellett, ami az emelkedő tengerszint miatt hamarosan teljesen víz alá is kerülhet újabb katasztrófát zúdítva az emberiség nyakába. 

Csernobil a katasztrófa előtt

1970. február 4-én kezdték meg a Csernobiltól kevesebb mint 20 kilométerre található Pripjaty városának építését. A hely tipikus szovjet arculatot kapott: a sarló-kalapács jelképek még 2018-ban is láthatóak az épületek falán. Ám a katasztrófa előtt Pripjaty sem különbözött bármelyik szovjet várostól: Lenint éltető jelmondatok és szimbólumok lepték el az utcáit. Tekints be a mai szellemváros múltjába!

Képek forrása: Wikimédia, Zerohedge

Ezt is szeretjük