1700-an haltak meg a mérgező tó mellett: ma sem egyértelmű, mi okozta a katasztrófát
Példátlan pusztítás a történelemben: ismerd meg a Nyos-tó katasztrófájának történetét!

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- 16 éves lett Deustch Anita és Kinizsi Ottó nagyobbik lánya: Emma gyönyörű tini
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
1986. augusztus 21-én a kameruni Nyos-tóból gyilkos gázok törtek fel, és nem kíméltek sem embert, sem állatot: több mint 1700-an lelték halálukat azon a tragikus éjszakán. Hogy pontosan mi váltotta ki a tömegkatasztrófához vezető eseményeket, arra napjainkig sincs pontos magyarázat.
Az afrikai "robbanó tóról" generációk óta legendák keringenek a helyiek körében. A vidéken elterjedt egy mese a víz gonosz szelleméről, mely időnként feltűnik, és letarol mindent és mindenkit, aki az útjába kerül.
Nem lidércek okozták a szerencsétlenséget
Amikor a közeli falvak telepesei szembesültek a rengeteg holttesttel és állattetemmel, ismét felidézték a gyilkos szörnyről szóló fabulát. A tudósok persze szkeptikusak voltak, kisvártatva pedig be is bizonyosodott, hogy nemhiába: a tömegpusztítás oka nem egy szellem, hanem a vulkánkürtőből kitörő szén-dioxid volt.

Ami a vulkánt illeti, az évszázadok óta nem lépett működésbe. Mivel a benne lévő gáz is több mint harminc éve gyűlik a víz alsó rétegében, nehéz megmondani, mitől robbant ki egy szempillantás alatt.
Máig sem tudni, hogyan szabadult ki a gyilkos gáz
Szakértők szerint a vulkanikus tavaknál jellemzően magas a szén-dioxid-koncentráció, ám normál körülmények között ez apránként távozik. Még különösebb, hogy a Nyos-tónak elvileg a földrajzi adottságai is biztosítják, hogy a gáz véletlenül se szökhessen el.
Az állóvíz mintegy 208 méter mély, vagyis elég nagy a víznyomás ahhoz, hogy a szén-dioxid a felszín alatt maradjon. Illetve a kráter magas peremének is meg kellene akadályoznia, hogy a szél esetleg felkavarja, és felszínre hozza a gázokat.
A tudósok több verziót is kreáltak a lehetséges kitörési okokra. Egyesek szerint földcsuszamlás, földrengés, enyhe vulkanikus mozgás az ok a tó fenekén, esetleg hideg esővíz zúdulhatott a tó egyik felére, és ezzel felkavarta a vízrétegeket.
Míg mások szerint könnyen lehet, hogy a szén-dioxid az idők során olyannyira összesűrűsödött, amivel már a víznyomásnak sem sikerült megbirkóznia, így kivált a vízből, és légnemű gázbuborékként kirobbant. Utóbbi aztán gigantikus hullámot korbácsolhatott, majd elárasztotta a környéket a mérgező gázzal.
140 ezren haltak meg a bombázásban
1945. augusztus 6-án dobta le az Egyesült Államok atombombáját Hirosimára, ami 140 ezer áldozatot követelt. A nukleáris pusztítás gyásznapja a legnagyobb tragédiák közé tartozik. A szörnyűségekre emlékezünk összeállításunkkal.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- érdekesség