1700-an haltak meg a mérgező tó mellett: ma sem egyértelmű, mi okozta a katasztrófát

Példátlan pusztítás a történelemben: ismerd meg a Nyos-tó katasztrófájának történetét!

1986. augusztus 21-én a kameruni Nyos-tóból gyilkos gázok törtek fel, és nem kíméltek sem embert, sem állatot: több mint 1700-an lelték halálukat azon a tragikus éjszakán. Hogy pontosan mi váltotta ki a tömegkatasztrófához vezető eseményeket, arra napjainkig sincs pontos magyarázat.

Az afrikai "robbanó tóról" generációk óta legendák keringenek a helyiek körében. A vidéken elterjedt egy mese a víz gonosz szelleméről, mely időnként feltűnik, és letarol mindent és mindenkit, aki az útjába kerül.

Nem lidércek okozták a szerencsétlenséget

Amikor a közeli falvak telepesei szembesültek a rengeteg holttesttel és állattetemmel, ismét felidézték a gyilkos szörnyről szóló fabulát. A tudósok persze szkeptikusak voltak, kisvártatva pedig be is bizonyosodott, hogy nemhiába: a tömegpusztítás oka nem egy szellem, hanem a vulkánkürtőből kitörő szén-dioxid volt. 

Ami a vulkánt illeti, az évszázadok óta nem lépett működésbe. Mivel a benne lévő gáz is több mint harminc éve gyűlik a víz alsó rétegében, nehéz megmondani, mitől robbant ki egy szempillantás alatt.

Máig sem tudni, hogyan szabadult ki a gyilkos gáz

Szakértők szerint a vulkanikus tavaknál jellemzően magas a szén-dioxid-koncentráció, ám normál körülmények között ez apránként távozik. Még különösebb, hogy a Nyos-tónak elvileg a földrajzi adottságai is biztosítják, hogy a gáz véletlenül se szökhessen el. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az állóvíz mintegy 208 méter mély, vagyis elég nagy a víznyomás ahhoz, hogy a szén-dioxid a felszín alatt maradjon. Illetve a kráter magas peremének is meg kellene akadályoznia, hogy a szél esetleg felkavarja, és felszínre hozza a gázokat. 

A tudósok több verziót is kreáltak a lehetséges kitörési okokra. Egyesek szerint földcsuszamlás, földrengés, enyhe vulkanikus mozgás az ok a tó fenekén, esetleg hideg esővíz zúdulhatott a tó egyik felére, és ezzel felkavarta a vízrétegeket.

Míg mások szerint könnyen lehet, hogy a szén-dioxid az idők során olyannyira összesűrűsödött, amivel már a víznyomásnak sem sikerült megbirkóznia, így kivált a vízből, és légnemű gázbuborékként kirobbant. Utóbbi aztán gigantikus hullámot korbácsolhatott, majd elárasztotta a környéket a mérgező gázzal.

140 ezren haltak meg a bombázásban

1945. augusztus 6-án dobta le az Egyesült Államok atombombáját Hirosimára, ami 140 ezer áldozatot követelt. A nukleáris pusztítás gyásznapja a legnagyobb tragédiák közé tartozik. A szörnyűségekre emlékezünk összeállításunkkal.

140 ezren haltak meg a bombázásban: megrázó fotókon a robbanás pillanata

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük