Hogy néznek ki ma a vörösiszap-katasztrófa helyszínei? Képeken mutatjuk Kolontárt és Devecsert
Kilenc éve történt a vörösiszap-katasztrófa, amely nyomot hagyott Kolontár és Devecser életén.

kolontár 2010 és 2019
Ez is érdekelhet

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Színésznők, akiket az egész ország imád (x)

Egyedülálló szolgáltatásokat kínáló, újépítésű lakások a XIII. kerületben: Idén extra kedvezménnyel! (x)

Tudod már, hol egyél október 8. és 13. között?

beauty and style

Arcszérum kávézaccból és avokádómagból? Újrahasznosítás már a szépségápolásban is »

Mellélőtt szettjével a gyönyörű színésznő: mi történt Chloë Moretz stílusérzékével? »

A magyaros csipkével is lehet újat mutatni: elbűvölő esküvői ruhák 2020-ra, magyar tervezőtől »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

„A főnök felhívott, és azt mondta: meneküljetek!” - meséli egy devecseri vendéglő felszolgálója, amikor rákérdezek, mi is történt a vörösiszap-katasztrófa napján. Majd hozzáteszi: „kinéztünk, és láttuk, hogy visz mindent. Házakat. Kutyaólat kutyástul.”

2010. október 4-én Kolontár és Devecser községeknek súlyos tragédiával kellett szembenézniük: kilenc éve pontosan ezen a napon szakadt át az ajkai zagytározó 10-es kazettájának fala, majd hömpölygött végig a településeken és határaikon az 6-700 ezer köbméternyi pusztító vörösiszap.

Amikor vitt mindent a vörösiszap

A vörösiszap-katasztrófa ma is fájó pont a helyiek életében. A lúgos, maró hatású anyag nemcsak óriási ökológiai és anyagi károkat okozott, de tíz ártatlan ember életét is követelte, és további kétszázan megsérültek.

A helyenként másfél-két méter magas hullámban beömlő zagy elől sokaknak menekülniük kellett az utcákon, futva az életükért, másoknak „csak” az ingóságaik vesztek oda.

Noha az életben maradottak számára egész lakóövezetek épültek kárpótlásul, nyolc és fél évig nem vontak felelősségre senkit a történtekért, utána is csak a MAL Zrt. egykori vezetőjét és helyettesét ítélték két év hat hónap és két év börtönbüntetésre, a többi vádlott jóval kevesebbel megúszta. 

Pedig a szennyezést a közvetlen sérülések mellett hosszabb távon is felelőssé tették a helyi lakosok egészségi állapotának romlásáért: egy évvel később a sajtó arról számolt be, hogy az érintett falvakban megnőtt a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és a viselkedési zavarokkal kapcsolatos betegségek száma.

Amint a devecseri felszolgáló úr belemelegedett a beszélgetésbe, elmagyarázta, miként is kerítette körbe az iszap az ipari létesítmények miatt kissé védettebb helyen fekvő vendéglőt: sáros csizmájú vendégek hozták meg a katasztrófa hírét, mire pedig ráeszméltek, a pusztító zagy miatt a környező házak már romokban hevertek, ők pedig kényszerűségből végül a "préri közepére" kerültek, távol a kisváros lakott területétől.

Egy biztos: nemcsak a kiüresedett utcákon látni világosan a történéseket, de a települések, valamint a térség lakói sem tudták teljesen megemészteni a borzalmas tragédiát, alapjaiban határozza meg a közérzetüket az emlék és annak a kiszámíthatatlanságnak az érzése, hogy az emberi hanyagság miatt pillanatok alatt életek munkái veszhetnek oda, sokan máig nem szívesen beszélnek a történtekről.

(Képek: Indafotó/karmaknmb Tamás Katalin. )

Ezt is szeretjük