Hogy néznek ki ma a vörösiszap-katasztrófa helyszínei? Képeken mutatjuk Kolontárt és Devecsert
Kilenc éve történt a vörösiszap-katasztrófa, amely nyomot hagyott Kolontár és Devecser életén.

„A főnök felhívott, és azt mondta: meneküljetek!” - meséli egy devecseri vendéglő felszolgálója, amikor rákérdezek, mi is történt a vörösiszap-katasztrófa napján. Majd hozzáteszi: „kinéztünk, és láttuk, hogy visz mindent. Házakat. Kutyaólat kutyástul.”
2010. október 4-én Kolontár és Devecser községeknek súlyos tragédiával kellett szembenézniük: kilenc éve pontosan ezen a napon szakadt át az ajkai zagytározó 10-es kazettájának fala, majd hömpölygött végig a településeken és határaikon az 6-700 ezer köbméternyi pusztító vörösiszap.
Amikor vitt mindent a vörösiszap
A vörösiszap-katasztrófa ma is fájó pont a helyiek életében. A lúgos, maró hatású anyag nemcsak óriási ökológiai és anyagi károkat okozott, de tíz ártatlan ember életét is követelte, és további kétszázan megsérültek.

A helyenként másfél-két méter magas hullámban beömlő zagy elől sokaknak menekülniük kellett az utcákon, futva az életükért, másoknak „csak” az ingóságaik vesztek oda.
Noha az életben maradottak számára egész lakóövezetek épültek kárpótlásul, nyolc és fél évig nem vontak felelősségre senkit a történtekért, utána is csak a MAL Zrt. egykori vezetőjét és helyettesét ítélték két év hat hónap és két év börtönbüntetésre, a többi vádlott jóval kevesebbel megúszta.
Pedig a szennyezést a közvetlen sérülések mellett hosszabb távon is felelőssé tették a helyi lakosok egészségi állapotának romlásáért: egy évvel később a sajtó arról számolt be, hogy az érintett falvakban megnőtt a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és a viselkedési zavarokkal kapcsolatos betegségek száma.
Amint a devecseri felszolgáló úr belemelegedett a beszélgetésbe, elmagyarázta, miként is kerítette körbe az iszap az ipari létesítmények miatt kissé védettebb helyen fekvő vendéglőt: sáros csizmájú vendégek hozták meg a katasztrófa hírét, mire pedig ráeszméltek, a pusztító zagy miatt a környező házak már romokban hevertek, ők pedig kényszerűségből végül a "préri közepére" kerültek, távol a kisváros lakott területétől.

Egy biztos: nemcsak a kiüresedett utcákon látni világosan a történéseket, de a települések, valamint a térség lakói sem tudták teljesen megemészteni a borzalmas tragédiát, alapjaiban határozza meg a közérzetüket az emlék és annak a kiszámíthatatlanságnak az érzése, hogy az emberi hanyagság miatt pillanatok alatt életek munkái veszhetnek oda, sokan máig nem szívesen beszélnek a történtekről.
(Képek: Indafotó/karmak, nmb, Tamás Katalin. )

Kiút a gyermekkori traumákból - Hogyan építhetjük újra életünket?
A Femina Klub februári vendége Kovács András Péter humorista, író lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között arról beszélget, hogy szenvedélybeteg szülők gyerekeiként hogyan lehet talpra állni felnőttként. Milyen sérüléseket szereznek ezek a gyerekek, hogyan próbálnak meg túlélni? Mi történik egy olyan családban, ahol az egyik vagy mindkét szülő szenvedélybeteg? Van-e kiút, felnőttként milyen lépéseket tehetünk a múltbeli sebek gyógyítása érdekében?
Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. február 26. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!

- tragédia
- katasztrófa