15 év is eltelhet tünetmentesen: senki sem lehet túl fiatal a méhnyakrákhoz

Az emlőrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, mely megjelenhet a nők szervezetében, így sajnos sokakat érint a betegség.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza beszélt a méhnyakrákról, annak szűréséről és prevenciójáról egy interjú formájában.

- Van arról statisztika, hogy körülbelül hány nőt érint a méhnyakrák Magyarországon?

- Természetesen. Előfordulása növekvő tendenciát mutat. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2016-ban 2317 új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltunk, nagyjából 2500 nő érintett.

- Amennyiben idejében felismerik a betegséget vagy az azt megelőző állapotot, úgy mennyi az esély a teljes gyógyulásra?

- A különböző szűrőmódszerek hatékonyságának fokozásával és a kérdés fontosságának hangsúlyozásával érhető el a tünetmentes, idejében megtalált esetek kiemelése. A legfontosabb, hogy a lányok, illetve a nők ezeket a lehetőségeket ismerjék, és éljenek velük.

A rákmegelőző állapotok megfelelő protokollok szerint kezelendőek, a továbbfajulás elkerülhető. A rák kialakulásáig akár 15 év is eltelhet a legkisebb tünet nélkül. A korai stádiumú méhnyakrák gyógyítására is több lehetőség kínálkozik, de ezek már radikális beavatkozások.

- Hány éves kortól ajánlja a rendszeres méhnyakrákszűrést?

- 18 éves kor után, mások húsz év felett javasolják. Általában a nemi élet megkezdését követően jelentkeznek először nőgyógyászati vizsgálaton a páciensek. Ma a méhnyakrákszűrő vizsgálatot évente végezzük, a jelenlegi, citológiai alapú szűrésre támaszkodva.

- Mi a tapasztalata, ezt be is tartják a fiatalok? Vagy inkább az idősebb korosztály tagjai veszik komolyan a rendszeres szűrést?

- Az egészségtudatosság nagyon fontos, ez egyénenként változik, de az életkorral nem feltétlenül erősödik. Fontos, hogy a nők tudjanak a rájuk leselkedő betegségekről és azok megelőzéséről. Ez a kulcs. Aki nem jelentkezik szűrővizsgálaton, mert semmi baja, azon nem tudunk segíteni. A nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával ellenőrizzük a rendszerességet is, például a fogamzásgátló tabletta felírása éves rákszűréshez kötött.

- A citológiai vizsgálat minden esetben tartalmaz HPV-szűrést is?

- Nem. Jelenleg hazánkban általánosan nem HPV alapú szűrést végzünk. A gyakorlatban csak kóros citológia esetén kell, vagy, ha a vírus jelenlétének gyanúja felmerül. Bízom benne, hogy minél előbb áttérünk erre a hatékonyabb szűrési módszerre.

- Ha valakinél kimutatnak HPV-fertőzést, az kezeletlen esetben mindenképp daganathoz vezet?

- Egyáltalán nem. Immunrendszerünknek hála, legtöbbször eltűnik a szervezetből. A HPV-vírustörzs száznál is több tagja közül csak bizonyos típusok, az úgynevezett magas kockázatúak - HR-HPV - hozhatóak kapcsolatba a betegséggel. 

- Milyen jelek utalnak méhnyakrákra? Már korai stádiumban is okozhat panaszokat?

- Sajnos gyakran a korai jelek nem eléggé figyelmeztetőek, vagy szegényesek, különösen korai stádiumban. Együttlétkor jelentkező, pecsételő, úgynevezett kontakt vérzés, állandó hüvelyi folyás, alhasi diszkomfort lehetnek figyelmeztető jelek, de sokszor semmilyen jel nem utal rá. Előrehaladottabb folyamatoknál kifejezetté válnak a daganat méretének növekedésével, de fájdalom sokszor még ekkor sincs.

- Mik a tapasztalatai, mennyien veszik igénybe a HPV elleni védőoltást? Felnőttek is igénybe szokták venni?

- Nemtől függetlenül 65 éves korig javasoljuk az oltást, 12 éves kortól. Tapasztalatom szerint egyre többen igénylik, bár az elérhető vakcinák magas ára korlátozó erejű. A 2014 óta kötelezően választható HPV elleni védőoltás, oltási program eredményeképpen 80%-os az átoltottság, ez nagyon jónak mondható.

Másfelől azt is jelenti, hogy a szülők egyötöde nem vette igénybe térítésmentesen lánygyermekük számára. Fontos tudni, hogy a védőoltásnak vírushordozás esetén vagy későbbi életkorban is van értelme. A leggyakoribb szövődménye a múló helyi bőrreakció csupán, mely az oltásokat általában kíséri.

- Amennyiben valaki megkapta a HPV elleni védőoltást, utána is érdemes járnia rákszűrésre?

- Mai ismereteink szerint a méhnyakrákos esetek 99,7%-át a humán papillóma vírus, azaz a HPV okozza. Nemzetközi tanulmányok igazolták a védőoltás hatékonyságát. Azonban az oltóanyagok 2, 4 vagy 9 HR-vírus - high risk, azaz magas kockázatú - típus elleniek. A 16-os és 18-as a leggyakoribb, ezeket mind tartalmazza, léteznek viszont ritkábban előforduló és a betegség kialakulásában betöltött szerepet tekintve ismeretlen típusok is. Így a HPV elleni oltás egyetlen veszélyét abban látom, ha valaki a beadatását követően többé nem megy nőgyógyászhoz.

• egészség
• megelőzés
• méhnyakrák
• hpv
• szűrés
• interjú
• Életmód