Terjeszthetik a koronavírust a szúnyogok? A kutatók válaszoltak a kérdésre

A szúnyogok több súlyos betegséget vagy akár halált okozó vírust hordozhatnak, és átadhatnak az emberekre, de a kutatók szerint a koronavírus terjesztéséért szerencsére nem lehetnek felelősek.

A vérszívó rovarok évente több százmillió súlyos megbetegedést és nagyjából félmillió halálesetet okoznak úgy, hogy a vírust egy fertőzött gazdaállatról vagy emberről egy másiknak adják, ilyen többek között a Dengue-láz, a sárgaláz, a Zika-vírus vagy a malária. 

A szúnyogok nem terjesztik a koronavírust

Léteznek azonban olyan vírusok, melyek terjesztésére képtelenek, ezek közé tartozik például a HIV és az ebolavírus is - előbbi túl alacsony koncentrációban kerül be a rovar szervezetébe, míg utóbbiról egy kutatás során kiderült, még nagy mennyiségben a szervezetébe juttatva sem tudja megfertőzni azt.

A kutatók egyértelműen állítják azt is: semmiféle bizonyíték nem létezik arra vonatkozólag, hogy a szúnyogok képesek lennének a koronavírus terjesztésére.

Az már köztudott, hogy a vírus elsősorban cseppfertőzéssel, tüsszentéssel, köhögéssel vagy széklettel, illetve szennyezett felületek érintésével terjed.

Habár a kutatók fertőzöttek vérmintáiban is megtalálták a vírust, semmiféle tudományos bizonyíték nincs arról, hogy egy szúnyog - ha elegendő vírust venne is fel a vérrel - képes lenne megfertőződni, ezáltal nem tudja átvinni a következő személyre sem a fertőzést.

A továbbfertőzés ugyanis bonyolultabb folyamaton alapul, amelyet Cameron Webb, a Sydney-i Egyetem entomológiával, azaz rovartannal foglalkozó kutatója fejtett ki a The Conversation oldalán. A vérben levő kórokozó először a szúnyog tápcsatornájába kerül, majd a bélsejtekből a többi tesztrészre, így a lábaira és a nyálmirigyekre is át kell kerülnie ahhoz, hogy továbbadhassa egy másik emberre vagy állatra a következő csípés során.

Ez a folyamat a legtöbb esetben hosszú időt vesz igénybe, akár egy hétig is eltarthat - ám nem az idő az egyetlen akadályozó tényező. A koronavírus más vírusokkal szemben egyelőre nem volt képes alkalmazkodni ahhoz, hogy a tápcsatornából a rovar egyéb szerveibe átjusson, helyette a bélben elpusztul vagy kiválasztódik, ezáltal gyakorlatilag lehetetlen a fertőződés.

Terjedhet állatról emberre?

A koronavírus okozta COVID-19 megbetegedés egyébként úgynevezett zoonózis, amely azt jelenti, hogy képes állat és ember között terjedni. A magyar biológusok által szerkesztett Koronavírus Kisokos szerint a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a koronavírusok béta nemzetségébe tartozik, amely az alfához hasonlóan az emlősállatokat támadja meg, míg a gamma és a delta koronavírusok a madarakra és a halakra veszélyesek igazán.

Feltétlenül tudni kell azonban azt, hogy a jelenlegi bizonyítékok szerint csak nagyon ritkán fordul elő az átfertőződés ember és állat között, egyetlen alkalommal mutatták ki, hogy Belgiumban egy macska és az Egyesült Államokban egy tigris megfertőzött az ember által, fordítva pedig még ennyi esetet sem jegyeztek le, ezért teljesen alaptalan a félelem, hogy valaki éppen a háziállatától kapja meg a kórt.

Bár a denevérek körében előfordulhat a fertőződés, a vadállatoktól már csak azért sem kell tartani, mert nagy valószínűséggel nem kerülnek közvetlen közelségbe az emberrel még akkor sem, ha éppen a kertben vagy a ház körül telepszenek meg. Annál több hasznot hajtanak viszont az embernek, mivel egy este alatt egyetlen denevér 500-1000 szúnyogot képes elpusztítani, mely - ha a koronavírust nem is képesek terjeszteni - rengeteg kellemetlenséget okoz a csípéseivel. Nem mellesleg pedig Magyarországon minden denevérfaj védett, eszmei értékük 50 ezertől 500 ezer forintig terjed, vigyázni kell rájuk.

Tévhit terjed az oltásokkal kapcsolatban

Azokból az országokból, ahol a csecsemők kötelezően megkapják a tuberkulózis elleni BCG-vakcinát, állítólag kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek, ám a WHO egyértelműen állást foglalt az ügyben.

• koronavírus
• szúnyog
• rovarok
• rovarcsípés
• járvány
• fertőzés
• fertőző betegség
• veszélyes
• kutatások
• Életmód