Hány nap alatt ad védettséget az influenzaoltás, és kinek javasolt mindenképpen? A legfontosabb válaszok

Az influenza elleni védőoltásnak a koronavírus-járvány miatt idén az elmúlt éveknél jóval nagyobb lesz a jelentősége, a diagnózist is megkönnyíti az átoltottság, így várhatóan többen döntenek majd a vakcina beadatása mellett.

Bár a járvány második hulláma miatt hozott intézkedések valószínűleg az influenza terjedését is mérséklik, a hatóságok hangsúlyozzák: az átoltottság szerepe még sosem volt olyan fontos, mint most.

Mikor javasolt az oltatás?

Az ÁNTSZ javaslata szerint ősszel érdemes kérni az influenza elleni védőoltást, még a szezon kezdete előtt, legkésőbb decemberig, az időponton nagyban múlik a hatékony védekezés. Azzal is fontos kalkulálni, hogy a beadás után azonnal nem ad védettséget az oltás, a kialakuláshoz nagyjából 10-14 nap szükséges.

Sokan tartanak az oltás után fellépő mellékhatásoktól, ám a hatóságok klinikai vizsgálatai és tapasztalatai szerint csak ritkán és rövid ideig jelentkezhet miatta hőemelkedés, enyhe végtagfájdalom, fejfájás, bőrpír, ám ezek sokkal enyhébbek az influenza során kialakuló tüneteknél, és az állapot súlyos szövődményekkel sem jár.

Idén szinte mindenkinek javasolják

Korábban a kockázati csoportokba tartozók, így az idős korosztály tagjai, a krónikus betegséggel, többek között asztmával vagy cukorbetegséggel élők, a várandós nők, továbbá a gyerekek számára volt adott a térítésmentes vakcina, ám viszonylag kevesen éltek a lehetőséggel. Idén az ígéretek szerint mindenkire kiterjesztik majd a térítésmentességet, ezzel várhatóan nőni fog az oltatók száma.

Az influenza elleni vakcinát évente a WHO által kiadott ajánlások szerint gyártják le, hogy az esetleges új mutációkra is hatásos legyen. Az oltás három-négy különböző, elölt, tehát nem élő vírustörzset tartalmaz. Széles körű hatékonysága miatt azoknak is javasolt, akik az előző szezonban már beadatták, vagy egy vírustörzs fertőzése miatt idén már megbetegedtek.

Noha a Covid-19 ellen hatástalan a szóban forgó vakcina, hiszen a koronavírusok és az influenzavírus két különböző család, mégis több érv szól a beadatás mellett.

Influenza és koronavírus

A két betegség tünetei hasonlók: gyakran lázzal, hidegrázással, köhögéssel, légszomjjal, izomfájdalommal, fejfájással, fáradékonysággal, torokfájással járnak, esetleg bélrendszeri zavarokkal, náthával kísérve. Az átoltottság jelentősen megkönnyíti a diagnózist, és az egészségügyi ellátás terhét is csökkenti. Azok számára is különösen fontos az oltás, akik nem oltható személlyel érintkeznek: többek között a gyógyszer-, illetve tojásallergiások és a hat hónapnál fiatalabb csecsemők ilyenek. Az ő védettségük a környezetük oltottságától függ.

Sokan tartanak attól is, hogy a koronavírust és az influenzát egyszerre kapják el. Bár ennek az esélye csekély, erre vonatkozóan is megkezdődtek a vizsgálódások. Az Egyesült Királyságban egy nagyon korlátozott, mindössze 58 kórházba került ember adatait vizsgáló kutatás arra jutott, hogy a két vírustörzs együttes fertőzése esetén 43%-os volt a halálozási ráta az adott emberek körében, míg a pusztán Covid-19-cel fertőzötteknél 26,8% volt ez a szám. 

Az eredményről Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a The Guardiannek számolt be, hozzátéve, hogy az országban már megkezdték az oltatást, melyhez 30 millió vakcinát rendeltek, az immunizálást a kockázati csoportokkal kezdik, a háziorvosok koordinálásával. Úgy vélik, a kettős fertőződésre egyébként leginkább a valamelyik vírus miatt kórházba kerülőknél nagyobb az esély, az ő legyengült immunrendszerükre nézve ez a támadás akár végzetes is lehet.

Biztonsággal hordható a maszk?

A vírusok elleni küzdelem sarkalatos pontjai közé tartozik a kézmosás, a másfél méteres biztonsági távolság megtartása és a maszkviselés. Bár a naphosszat történő hordása kellemetlen, az orvosok szerint nem igaz a vád, hogy veszélyes lenne az egészségre nézve.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• influenza
• oltás
• védőoltás
• koronavírus
• vírus
• fertőzés
• fertőző betegség
• megelőzés
• betegség
• Életmód