Így idd a kávét rák és szívbetegség ellen!

A legtöbb felnőtt kávézik. Ennek legalább két jó oka van: finom íze és élénkítő hatása. Ha azonban eddig némi bűntudat társult az eszpresszó vagy a tejeskávé fogyasztása mellé, most megnyugtatunk: egészséges is!

Antioxidánsokkal a rák ellen

A kávé polifenoltartalma miatt étrended egyik legfontosabb antioxidáns-forrása. Bizonyított, hogy az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól.

Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez a polifenolbevitellel áll kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, a kettes típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát.

A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Polifenolforrások a gyümölcsök - például a citrusfélék, a bogyósgyümölcsök -, a zöldségfélék - például a paradicsom, a paprika -, a tea, a vörösbor, az étcsokoládé és a kávé.

Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenoltartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét.

Így fogyaszd!

Egy Svájcban végzett kutatás szerint nem befolyásolja a kávé egészségvédő hatását az, hogy milyen formában iszod. A szakemberek szerint mindegy, hogy tejeskávét, eszpresszót vagy hosszú kávét fogyasztasz, a benne lévő értékes anyagok ugyanúgy hasznosulnak. A nem tejből készült tejpor azonban mérsékli a kedvező antioxidáns hatást.

A koffein hatása a szívre

Gyakran hozzák összefüggésbe a koffeint egyes szív- és érrendszeri betegségekkel, például a magas koleszterinszinttel. A hatást a szűretlen - például a török vagy a skandináv típusú - kávéban található kávéolajok okozzák. Ezeket könnyen eltávolíthatod, ha a kávét szűrőpapíron átszűröd, illetve kiküszöbölheted instant kávé fogyasztásával is.

A koffein serkentő hatása ellenére mérsékelt mennyiségű - napi két-három csésze - kávé fogyasztása esetén semmilyen további szívre és érrendszerre gyakorolt hatást nem mutattak még ki. A vérnyomás emelkedése nagyjából a kávéfogyasztást követő egy órán belül mutatható ki, azután visszaáll a megszokott értékre.
A kávé tehát önmagában nem tekinthető a magas vérnyomás kockázati tényezőjének. Az utóbbi időben született néhány olyan pozitív epidemiológiai vizsgálati eredmény, mely szerint a kávéfogyasztás - vélhetően a benne levő antioxidánsoknak köszönhetően - csökkentette a halálos kimenetelű szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Így fogyaszd!

Ha el akarod kerülni a kávéolajok koleszterinnövelő hatását, de nem szereted az instant kávét, készíthetsz belőle frappét is.

Ez a hideg kávéital eredetileg Görögországból származik.
Rázz össze 1,5 teáskanál instant kávét, egy-két szem jeget, körülbelül 3 cl ásványvizet, 2 cl ízesítő szirupot, egy csepp tejszínt vagy sűrített krémtejet shakerben. Az így felhabosított italt töltsd csőpohárba - az aljára tegyél jeget -, majd öntsd fel egy kevés tejjel, és szívószállal szervírozd.

Mennyit ihatsz naponta?

Ritkán tesznek javaslatokat tanulmányok alapján az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet.

A koffein átlagos felezési ideje - az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul - nagyjából három óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. Míg a terhesség akár 100%-kal is megnövelheti az átlagos felezési időt, a dohányzás meggyorsíthatja a vegyület kiválasztását. A fogamzásgátló szerek és az alkohol is növelik a koffeinlebontás idejét.

A számodra megfelelő kávémennyiség meghatározásához tehát figyeld szervezeted reakcióit. A Magyarországon elfogadott általános irányelv napi két-három csésze - ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra.

• kávé
• rákellenes táplálék
• gyógyító táplálékok
• szívvédő
• Életmód