Ez okozhat szédülést 50 felett: nem mindig a vérnyomás a hibás
Egyre gyakrabban forog veled a világ? Nem csak a vérnyomással lehet probléma!

A szédülés kellemetlen, olykor ijesztő érzés, amit sokan tapasztalhatnak az életkor előrehaladtával. Nem feltétlenül betegség, sokkal inkább egy tünet, ami mögött számos, gyakran ártalmatlan, de olykor komolyabb ok is meghúzódhat. A WebMB szakértői szerint az 50 év felettieknél ráadásul gyakoribbá válik, és nem mindig az okozza, amire elsőként gondolnál.
A szédülés okai 50 felett
A szédülés kifejezés valójában többféle érzetet takarhat. Jelentkezhet úgy, mintha forogna a szoba, vagy mintha elveszítette volna az ember az egyensúlyát. Előfordulhat enyhébb, „lebegésszerű” bizonytalanság, hirtelen fellépő gyengeségérzet, hányinger vagy ájulásközeli állapot is. A panaszokat gyakran súlyosbítja a fej vagy a test hirtelen mozgatása, a járás vagy a testhelyzet változtatása.

Ha forgó jellegű a szédülés, azt az orvosok vertigónak nevezik. Ennek hátterében többnyire a belső fül működési zavara áll, ami idősebb korban gyakrabban jelentkezik. Az egyensúly érzékelésében ugyanis nemcsak a belső fül játszik szerepet, hanem a szemek, az idegrendszer és a keringés is – ezek mindegyike változhat az életkor előrehaladtával.
Bár sokan automatikusan a vérnyomás-ingadozást sejtik a háttérben, nem ez az egyetlen kiváltó tényező – sőt, nem is mindig ez a legvalószínűbb. Az ortosztatikus hipotónia, vagyis a hirtelen testhelyzetváltozás miatti vérnyomásesés valójában sokkal gyakoribb idős korban, mivel a szív pumpafunkciója és az erek rugalmassága már nem a régi. Az ilyen eredetű szédülés általában csak pár másodpercig, esetleg percig tart, és amint visszaáll a vérnyomás a normál szintre, megszűnik.
Szédülést a keringés általános romlása, vagyis csökkent vérellátás is okozhat. Ha kevesebb oxigén jut az agyba vagy a belső fülbe, az egyensúlyrendszer felborul. Ez különösen jellemző lehet azoknál, akik szív- vagy érrendszeri betegséggel élnek.
Nem szabad megfeledkezni az idegrendszeri betegségekről sem, mint amilyen a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex. Ezek a kórképek fokozatosan befolyásolhatják a test térérzékelését, mozgáskoordinációját, ezáltal szédülést is előidézhetnek. Ebben az esetben a szédülés nem önálló tünet, hanem része egy komplexebb neurológiai képnek, ezért indokolt az alapos orvosi kivizsgálás.
Az egyéb kiváltó tényezők között szerepelnek bizonyos gyógyszerek is. Többek között az epilepszia elleni szerek, antidepresszánsok, nyugtatók, altatók és vérnyomáscsökkentők is okozhatnak egyensúlyvesztést vagy lebegésszerű érzést. Ha új gyógyszer szedése után jelentkezik szédülés, érdemes a betegtájékoztatóra is vetni egy pillantást.
Sokan nem is gondolnák, hogy szorongásos zavar is okozhat hasonló panaszokat. Idősebb korban is kialakulhat például agorafóbia, vagyis a félelem a nagy tereken való tartózkodástól, amiknek az egyik kísérőtünete lehet a szédülés. Ilyenkor a szorongás fizikai tünetekkel is társulhat, így a pánikroham részeként jelentkezhet az egyensúlyvesztés.
Az alacsony vasszint, vagyis a vashiányos vérszegénység is állhat a háttérben. Mivel a vas fontos szerepet játszik a vörösvérsejtek képződésében, hiányában kevesebb oxigén jut a szövetekhez – ez is vezethet gyengeséghez, sápadtsághoz és szédüléshez. A probléma laborvizsgálattal egyszerűen kimutatható.
Ugyanez igaz a hipoglikémiára, vagyis az alacsony vércukorszintre is. A cukorbetegséggel élők esetében különösen gyakori, főként akkor, ha inzulinnal kezelik a betegséget. A vércukorszint zuhanása heves izzadással, remegéssel, idegességgel és szédüléssel járhat együtt.
Ekkor kell orvoshoz fordulni
A szédülés a legtöbb esetben ártalmatlan, de ha rendszeresen visszatér, vagy súlyos tünetek is társulnak hozzá, mindenképp kivizsgálásra van szükség. Olyan jelek esetén, mint a hirtelen fellépő, erős fejfájás, mellkasi fájdalom, légszomj, zsibbadás az arcon vagy végtagokon, ájulás, kettős látás, zavartság, bizonytalan járás, erős hányás vagy akár görcsroham, azonnal orvosi segítséget kell kérni.
A kivizsgálás során sokat segíthet, ha részletesen feljegyzed, hogy mikor, hogyan és milyen helyzetekben jelentkezik a szédülés. Ezzel megkönnyíted az orvos számára a pontos diagnózist – legyen szó akár vertigóról, akár más, rejtettebb problémáról.
Ezt jelenti, ha 15 másodpercnél tovább szédülsz: a szakértő elárulja, mikor kell megijedni
Az állandó szédülés hátterében rengeteg ok állhat, és bizonyos esetekben muszáj az orvosi vizsgálat.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)