Ez a szédülés egyik leggyakoribb típusa: egy egyszerű manőver is megszüntetheti

A szédülés egyik típusa az úgynevezett BPPV, vagyis a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés, ami forgó jellegű, és a fej mozgatásának hatására jelentkezik.

Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa szerint nem kell beletörődni, hogy forog körülöttünk a világ, hiszen egyrészt fontos a pontos diagnózis, másrészt sokszor egy igen egyszerű manőver megszüntetheti a tüneteket.

BPPV - a fej helyzetváltoztatásával összefüggő forgó szédülés

Az angol benign paroxysmal positional vertigo kifejezésből kialakított betűszó, a BPPV egy igen gyakori szédüléstípusra utal. Ez a jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzetének változtatásával összefüggő, forgó jellegű szédülés azért alakulhat ki, mert a belső fülben található apró mészkőkristályok valamiért elmozdulnak a helyükről, és a folyadéktérben elúsznak a három pár félkörös ívjárat valamelyikébe, leggyakrabban a hátsó ívjáratba. 

A kérdés tehát az, hogy mi okozhatja a kristályok elvándorlását. Ennek számos oka lehet a fej kisebb sérülésétől, a belsőfül vírusos gyulladásán (labyrinthitis) át a nyak ultrahangos kezeléséig, ami valamiféle traumát jelent a belső fül számára.

Mikor és hogyan jelentkezik a szédülés?

A BPPV döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár, a gravitációval összefüggésben. Sokszor ilyen a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés vagy egy gyors fejmozdulat. 

Ez a fajta szédülés leginkább ahhoz hasonlítható, amikor forog az emberrel a világ, mintha leszállt volna a körhintáról. Ha a belső fül okozza a bajt, gyakran társul a szédüléshez úgynevezett nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek akaratlanul ütemesen mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban. 

A BPPV általában kevesebb mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki úgy érzi, felborult az egyensúlyérzéke. Maga a szédülés akár hónapokig is elő-előbukkanhat.

A forgó szédülés erőssége - számos tényezőtől függően - az igen enyhétől az nagyon súlyosig terjedhet. A szédülés mellé, mint minden labirintuseredetű szédüléshez, vegetatív tünetek  csatlakozhatnak, így hányinger, hányás, ájulásérzés.

 A kivizsgálás és a kezelés lépései

- A BPPV általában jóindulatú betegség, de a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson. A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózist, amit egy általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel, az úgynevezett Dix-Hallpike-manőverrel lehet igazolni. Ennek során a beteget ülő helyzetből hanyatt kell fektetni, fejét az ágy szintje alá süllyeszteni, 45 fokkal oldalra fordítani, majd ismét felültetni. Utána a másik oldalt is tesztelni kell. Ezzel a provokációval a hátsó ívjáratot érintő BPPV-s betegeknél tipikus szédüléses rohamot lehet előidézni, mely a fent említett jellegzetes szemmozgással, nastagmussal jár.

- A szédülés maximum két perc alatt el is múlik. Néha a vizsgálat a jellegzetes történet ellenére nem bizonyul pozitívnak, amihez tudni kell, hogy a szédülés néhányszori ismétlés után „kimerül”, s egy ideig nem ismétlődik. Ha a beteg például rázós járművön érkezett hozzánk, érdemes a vizsgálatot fél-egy óra után megismételni - figyelmeztet dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa.

- A kivizsgálás során azonban az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, fontos lehet többek közt a fül-orr-gégészeti, a kardiológiai, esetleg az ortopédiai vizsgálat. 

BPPV-diagnózis esetén megoldást jelenthetnek bizonyos manőverek, amelyek az egyensúlyozásért felelős, félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző mozgássorokkal visszaterelik a helyükre. A leggyakrabban alkalmazott technika az Epley-manőver, amit a neurológus elvégezhet, és egyetlen beavatkozással 70-80 százalékos sikert érhet el. Ha mégsem, a manőver megismételhető. Maga a BPPV azonban a későbbiekben visszatérhet, ha a mészszemcsék ismét elkóborolnak, de a kezelés természetesen megismételhető.

Szédülés felálláskor - Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha néha jelentkezik a kellemetlenség, többnyire ártalmatlan okok húzódnak meg mögötte, ilyen például a folyadékhiány, az alacsony vércukorszint vagy a túlmelegedés. Az idősebb korosztályban előfordul az étkezést követő alacsony vérnyomás, ami szintén hozzájárulhat a panasz megjelenéséhez. Vannak azonban betegségek is, amelyek fokozhatják a valószínűségét.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szédülés
• idegrendszer
• neurológia
• Életmód