A cukorbetegség legelső jelei és kezelése

Magyarországon körülbelül ötszázezer ember szenved diabéteszben, és vélhetően sokakban jelen van a betegség úgy, hogy nincs is tudomásuk róla. A cukorbetegség a belső elválasztású mirigyeket érintő leggyakoribb rendellenesség, melyet a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon elégtelensége vagy hiánya okoz.

A szervezet az inzulin segítségével juttatja a cukrot a sejtekbe, ezért a hormonhiány következtében kórosan magas cukorszint alakul ki a vérben és a vizeletben. Ez különböző panaszokat és működési rendellenességeket okoz.

A betegség két fő típusa

1-es típusú cukorbetegség

Más néven inzulinfüggő vagy fiatalkori diabétesznek is hívják. Többnyire negyven éves kor alatt jelentkezik, de leggyakrabban kamaszkorban diagnosztizálják. A betegség általában hirtelen alakul ki, mert az inzulintermelés a hasnyálmirigy sejtjeinek pusztulása miatt teljesen leáll.

2-es típusú cukorbetegség

Nem inzulinfüggő vagy időskori diabéteszként is ismert, és általában a negyven éven felülieket érinti. Oka részben az, hogy a termelt hormonmennyiség nem elégíti ki a szervezet inzulinszükségletét, részben pedig lecsökkenhet a szervezet inzulin iránti érzékenysége - ezt az állapotot a szaknyelv inzulinrezisztenciának hívja. A hasnyálmirigy eleinte úgy próbálja helyrehozni a hibát, hogy több inzulint termel, de erre hosszú időn keresztül képtelen, ezért végül nem tud elegendő mennyiséget kiválasztani ahhoz, hogy stabilizálja a vércukorszintet.

A diabétesz első tünetei

• Kimerültség.
• Látászavarok.
• Kóros szomjúság.
• Testsúlycsökkenés.
• Gyakori vizeletürítés.
• Visszatérő gombás fertőzések.

Okok és kockázati tényezők

A cukorbetegség mindkét típusának kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők, de megjelenését vélhetően környezeti hatások idézik elő. Az 1-es típusú cukorbetegséggel újonnan diagnosztizált betegekben olyan antitesteket találtak, melyek a tehéntejben előforduló egyik fehérjével szemben fejtik ki hatásukat. Ez alapján néhány kutató úgy véli, hogy a csecsemők tehéntejkeverékkel történő táplálása a hasnyálmirigy sejtjeinek elpusztítására ösztönözheti az immunrendszert. Ennél elterjedtebb nézet, hogy az 1-es típusú cukorbetegség a hasnyálmirigyet károsító vírusos fertőzés következtében alakul ki.

A 2-es típusú cukorbetegség jóval gyakrabban fordul elő, mint a fiatalkori típus. A kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, az időskor, illetve az, ha a betegség korábban már előfordult a családban. A túlsúlyosság - különösen a deréktájon kialakult zsírpárna - azért számít rizikófaktornak, mert az elhízás növeli a szervezet inzulinrezisztenciáját, vagyis a test nem tudja a hormont hasznosítani.

A fogyás és az aktív életforma viszont csökkenti az inzulinnal szembeni ellenállást. A statisztikák azt mutatják, hogy a cukorbetegség e formájában szenvedő betegek száma világszerte emelkedik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a fejlett világ lakossága egyre kevesebbet mozog, és egyre nagyobb százaléka küzd jelentős túlsúllyal.

Kezelési lehetőségek

A cukorbetegséget a cukorszintet ellenőrző vérvizsgálattal mutatják ki. A kivizsgálás keretében vizeletmintát vesznek, és terheléses vércukorvizsgálatot is végeznek. Az 1-es típusú cukorbetegség könnyebben kimutatható, mint a 2-es típusú. Az utóbbi akár tíz évig is rejtve maradhat.

Az előbbiben szenvedő betegeknek állandóan inzulint kell kapniuk, mert a szervezetük képtelen a hormon termelésére. Az adott személy életmódjától függően naponta maximum öt alkalommal kell beadni az injekciót. Ezenkívül fontos a kiegyensúlyozott étrend - a vércukorszint egyensúlyának fenntartása érdekében.

A 2-es típusú cukorbetegség kezdetben sikeresen kezelhető rendszeresen alkalmazott inzulininjekciók nélkül is. A megfelelő étrend, a rendszeres testmozgás, a testsúly csökkenése és az inzulin hatékony felhasználását elősegítő, szájon át szedett gyógyszerek mind fontos szerepet játszanak a betegség kezelésében. Az előrehaladott esetekben viszont csak inzulininjekciókkal lehet stabilizálni a vércukorszintet. Várható, hogy a jövőben az inzulininjekciót az orr- és szájspray-k, tapaszok, tabletták, valamint inhalálók váltják fel.

Szövődmények

A cukorbetegek többségének megvan a lehetősége, hogy egészséges életmódot folytasson. Ha azonban a betegséget nem kezelik gondosan, fennáll a súlyos szövődmények kialakulásának veszélye. Az 1-es típusú cukorbetegség rövid távú kockázata a diabéteszes kóma. Ez annak következtében alakul ki, hogy a szervezet a zsírt és az izmokat bontja le az energiatermeléshez, ami az egészséges testben a cukor felhasználásával történik.

Mindkét típusú cukorbetegség vezethet olyan szövődményekhez, melyeket a tartósan magas vércukorszint véredényekre és idegekre gyakorolt hatása okoz.
Kezeletlen diabétesz következtében kialakulhat szívkoszorúér-betegség, stroke, vesebetegség, valamint idegkárosodás és a lábfej elégtelen vérellátása, ami súlyos esetekben csak amputációval kezelhető. A cukorbetegek retinopátiája, a szem ideghártyájának károsodása vakságot okozhat. Hazánkban körülbelül 32-36 ezerre tehető az e betegség miatt kialakult csökkent látással küzdők száma.

Cikkünk a Reader's Digest Családi orvosi kalauz című könyve alapján készült.

• kezelés
• szövődmény
• cukorbetegség
• tünetek és betegségek
• Életmód