Elválasztó diéta

Ismét divatos a fehérje és a szénhidrátok szétválasztása az étrendben! A táplálkozás-szakértők azonban már túlhaladottnak, használhatatlannak tartják ezt az alapelvet. Akkor mégis mi teszi olyan kedveltté az elválasztó étrendet? Egyesek esküsznek rá, mások úgy érzik, semmi pozitívat nem hozott a számukra. Sokan pedig - mielőtt még igazán belekezdenének - a bonyolult szabályok miatt feladják.

Valóban olyan bonyolult?

Azt még mindenki érti, hogy a fehérjét és a szénhidrátot tilos együtt fogyasztani, és külön-külön semleges élelmiszerekkel - például zöldségek - szabad csak kombinálni.

Azt azonban, hogy mely élelmiszerek tartoznak pontosan a fehérjékhez, a szénhidrátokhoz, illetve a semleges csoportba, meg kell tanulni, avagy állandóan ellenőrizni kell. Sok dolog ugyanis nem logikus. A maximum 50%-os zsírtartalmú sajt például a fehérjék csoportjába tartozik, a legalább 60% zsírtartalmú ellenben a semleges csoportba. Miért? A gyümölcsök közül a banán, az édes alma és a füge a szénhidrátokhoz tartozik, minden más gyümölcsfajta a fehérjékhez, pedig alig van bennük fehérje.

Ehhez képest a nyers húst és a nyers sonkát - ami tele van fehérjével - a semleges élelmiszerekhez sorolják. Az étkezések közötti nassolás alapállásban tabu, ám megengedett, ha valaki úgy érzi, hogy nélkülözhetetlen a jó közérzetéhez. Mit tegyen hát, aki az elválasztó étrend rejtelmeivel szeretne alaposan megismerkedni? Ha fellapozod az idevágó szakirodalmat, gyorsan zsákutcába kerülhetsz. Minden szerző újraírja az elválasztó étrendet, mindenkinek saját alapelvei vannak. Nehéz hát megmondani, melyik a legjobb.

Az eredeti verzió

Ezt a táplálkozási módszert William Howard Hay amerikai orvos fejlesztette ki a húszas években, és segítségével állítólag sok beteget gyógyított meg. A módszer alapszabálya, hogy csak természetes formájában meghagyott élelmiszereket fogyaszthatsz, illetve szét kell választanod a fehérjedúsakat a szénhidrátban gazdagoktól. Ezenkívül van egy harmadik csoport: a semleges élelmiszereké, amelyek kedved szerint kombinálhatók a másik két csoport bármely elemével.

A sav-bázis háztartás egyensúlyban tartása érdekében főként bázisképző élelmiszerek javasoltak, például saláta, zöldségek, gyümölcsök, kiegészítve tejjel és tejtermékekkel. A savképző élelmiszerek, mint amilyen a hús, a hal, a sajt, a tojás, a kenyér, a rizs, a krumpli és a tészta, csak kis mennyiségben engedélyezettek.

Nem csak fogyókúrázóknak

Az elválasztó étrenddel kapcsolatban több tévhit létezik. Az e módszert felhasználó fogyókúrázók sokszor azért sikeresek, mert nem esznek gondolkodás nélkül összevissza mindent, hanem tudatosan választják ki az élelmiszereket. Az elválasztó étrendben sok gyümölcs és saláta kerül az asztalra, az alkohol nem, vagy csak mértékkel megengedett. Ez már önmagában is elég a fogyáshoz. Sokan kevesebb zsírt is fogyasztanak, ahogy ezt az étrend javasolja.

Bizonyított, hogy az elválasztó étrendet fogyasztók nem éheznek meg olyan hamar, és kevesebbet esznek. A gyümölcsös müzliből vagy teljes kiőrlésű gabonából készült, avagy mézzel megkent kenyérből álló reggeli után később éhezel meg, mint a lekvárral megkent fehér zsemle után. Ha pedig a reggeli tovább kitart a gyomrodban, napközben is kevesebbet eszel, és nem nassolsz. Az elválasztó étrend azonban nem diéta, hanem általánosan javasolt táplálkozási forma.

Diéta a sav-bázis egyensúlyért

A sav-bázis háztartás helyes arányának fenntartása rendkívül fontos. Sok ember szervezete túlsavasodik, mert túl sok, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszert és túl sok húst fogyaszt. Savassá tesznek a környezeti mérgek, a káros anyagok, a nikotin és az alkohol is. A szervezet először megpróbál segíteni magán, és a veséken keresztül, valamint kilégzés közben kiválasztja a savakat. Ez a rendszer azonban idővel túlterheltté válik, és megbetegszel.

A betegség súlyosságától függően évekig tarthat, míg helyreáll a sav-bázis egyensúly, és megszűnnek a panaszok. Mit tesz ez ügyben az elválasztó étrend? A gyomor könnyebben emészti a tiszta fehérjékből álló ételt, például a húst krumpli nélkül. A hús-krumpli kombinációnál a gyomor túl kevés gyomorsavat termel, a félig emésztett étel több ideig marad a gyomor-bél traktusban, emiatt erjed és rothad, ez pedig növeli a vastagbélrák kockázatát, illetve a gyomorban keletkező melléktermékek megterhelik a májat.

Előnyök, hátrányok

Miként látja az elválasztó étrendet a modern táplálkozástudomány? A szétválasztástól és az élelmiszerek nem logikusnak tűnő besorolásától eltekintve ennek a táplálkozási formának is van pozitívuma: sok nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, és nem túl sok húst.

Hátránya, hogy a gabona és a gabonából készült termékek - tészta, kenyér - háttérbe szorulnak, pedig ezek nemcsak fontos B-vitaminokat és folsavat tartalmaznak, hanem ballasztanyagokat is, amelyek hatékonyabban képesek megvédeni a betegségektől, mint a zöldségekben és gyümölcsökben lévő ballasztanyagok. Az étrend szerint nem szabad túlzásba vinni a sajtot - ami fontos kalciumforrás - és a halat sem - ami pedig sok jódot tartalmaz -, mert a gabonához hasonlóan savképzőnek számítanak.

Ha ki akarod próbálni

Ha mindenképp szeretnéd kipróbálni az elválasztó étrendet, a következőképpen tedd: reggel egyél bázisokban gazdag élelmiszereket - például gyümölcsöt -, délben válassz fehérjedús ételeket, este pedig a szénhidrát legyen a legfontosabb! Ha lehet, étkezések között ne nassolj, és tarts négy óra szünetet a főétkezések között! Hay elvei egyes pontokon nehezen megvalósíthatóak. Alapelvei közé tartozik például, hogy savképző élelmiszerekből csak 20%-ot fogyassz, bázisképzőkből viszont 80%-ot. Mai követői viszont könnyebben megvalósíthatónak tartják a 25-75%-os arányt.

Cikkünk az Ideál Magazin írása alapján készült.

• diéta a tartós fogyásért
• végleges fogyás
• Életmód