57 millióan halnak bele hamarosan

A Világgazdasági Fórum és a Harvard Egyetem közös kutatása szomorú jövőképet tár elénk. A prognózis alapján 2030-ra 36 millióról 57 millióra nő azoknak a haláleseteknek a száma, melyek valamilyen krónikus betegség miatt következnek be. A jelentés a kormányzati tisztviselőket és a világ gazdasági vezetőit célozza meg, ha ugyanis valóra válik az előrejelzés, akkor abba az egész bolygó gazdasága beleroppan.

Az öt legfenyegetőbb betegségcsoport

Globálisan az éves elhalálozások 63%-áért olyan betegségek a felelősek, amiket a szakértők meglátásai szerint meg lehetne előzni. Ezek a következő öt csoportba sorolhatóak: szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, krónikus légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség, mentális betegségek. Évente 36 millió ember halálát okozzák, akik közül kilencmillióan még 60 év alatt vannak, azaz nem tartoznak bele a fokozottan veszélyeztetettek csoportjába.

A dobogó első fokán: szív- és érrendszeri betegségek

A legtöbb végzetes kimenetelű megbetegedés szív- és érrendszeri problémákra vezethető vissza, a halálozások 82%-át okozza szívkoszorúér-betegség, agyérgörcs, szívszélhűdés, valamint egyéb pangással járó problémák. Ez a csoport az elmúlt évtizedben vált vezető halálozási okká.

Második helyen: rák

A különböző típusú rákos megbetegedések globálisan a második helyen állnak. A rosszindulatú daganatoknak több mint száz típusa ismert - ezek a betegségek 2009-ben 12,9 millió életet követeltek. Az előrejelzés szerint 2020-ig ez a szám 17 millióra növekszik.

Még dobogós helyen: krónikus légzőszervi betegségek

Jelenleg 4,2 millióan halnak meg valamilyen krónikus légzőszervi megbetegedésben, többek között asztma, allergia, foglalkozási ártalom miatti tüdőbaj áll az estek hátterében. Az egyik legtöbbeket érintő probléma pedig a krónikus obstruktív tüdőbetegség, ami a légzést egyre nehezebbé, majd lehetetlenné teszi. Jelenleg 210 millióan szenvednek tőle, legfőbb kiváltója a dohányzás.

Negyedik veszély: cukorbetegség

Önmagában nem okoz magas halálozási arányt a cukorbetegség: évente 1,3 millióan halnak meg diabéteszben. Ugyanakkor több más betegség kialakulásának növeli az esélyét. Jelentős kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek és a veseproblémáknak, továbbá vakságot is okozhat.

Ötödik helyen: mentális betegségek

A mentális betegségek több százezer ember életét keserítik meg világszerte. A vezető problémák közé tartozik az unipoláris depresszió, az alkoholproblémák és a skizofrénia. A jelentés szerint azonban az emberek 25%-ánál minimum egy - nem diagnosztizált - mentális betegség kimutatható lenne. Világszerte évente közel 900 ezer ember vet véget a saját életének.

A halálozás ijesztő növekedésének okai

Az elkövetkező 20 év során a világ népessége - összetétel tekintetében - eljut oda, hogy a 60 év felettiek jóval nagyobb arányban lesznek jelen, mint előtte. Ezt a korcsoportot pedig kiemelkedően érintik a fent említett betegségek. Mindamellett a fiatalabbaknál is nagyobb számú megbetegedéseket prognosztizálnak. Ennek egyik fő oka a városiasodás, illetve az azzal járó életmód. 2008-ban a világ népességének fele városban élt.

2050-re elvárosiasodunk

Az előjelzés szerint 2050-ben már csak az emberek egynegyede lakik majd falvakban. Ezzel párhuzamosan még most is csak kevesen élnek egészségesen, a táplálkozásukra nem figyelnek, és nem is mozognak. Várhatóan a káros szenvedélyeket sem sikerül majd megfelelőképp visszaszorítani - a dohányzás miatti halálesetek megduplázódnak 2010 és 2030 között az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Globális gazdasági hatások

Mivel eddig világszerte kevés figyelmet fordítottak a megelőzésre, a gazdasági kimutatások elrettentő hatásában reménykednek a kutatás készítői. Hiszen az időszakosan és véglegesen kieső munkaerő, a kezelések költségei, a megváltozott munkaképesség együttesen olyan pénzügyi helyzetet okoznak, amit nem tudnak majd finanszírozni az országok.

2030-ra megduplázódnak a kiadások

Az öt betegségcsoportra fordított kiadások majd minden esetben a duplájára nőnek 2030-ig. A mentális betegségek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek jelentik majd a költségek 70%-át. A Világgazdasági Fórum és a Harvard Egyetem munkatársai úgy gondolják, hogy ezt a folyamatot megfelelő egészségpolitikával még mérsékelni lehetne.

• megelőzés
• rák
• tüdőbetegség
• szívbetegség
• tudomány
• cukorbetegség
• Életmód