Nem olyan, mint Shein ruhákat varrni, de ez is gyerekmunka: a „kidfluencerek” kamu élete

Mire gondolsz a gyerekmunka kifejezés hallatán? Valószínűleg egy éhbérért dolgozó, szellemi és testi nyomorban élő, kizsigerelt indiai kislányra, aki fillérekért varrja a gyártósoron a Nike cipőket és Shein ruhákat.

Akárhogy is, semmiképpen sem egy jómódú nyugati családban élő fiatal képe sejlik fel, aki betegre keresi magát azzal, hogy levideózza és feltölti magát az internetre. Márpedig ez is gyerekmunka.

A „kidfluencerek” kamu élete

A 21. századra a gyerekinfluenszerek megjelenésével a gyerekmunka kifejezés átalakult és egyúttal kibővült. Bár ez természetesen kevésbé nyomorúságos, mégis egy fontos aspektusban megegyezik a fent említett indiai kislány sorsával: mindkettőjüknek elveszik a gyerekkoruk.

Pár hete megnéztem a Netflixen futóRossz társaság: Ki áll a gyerekinfluenszerek mögött? című háromrészes dokumentumfilmet, ami a gyerek-tini közösségimédia-sztár, Piper Rockelle és erőszakos édesanyja (no meg menedzsere), Tiffany Smith felemelkedéséről, tündökléséről, majd bukásáról szól.

A sztori röviden: a gyermek- és szépségversenynyertes Piper édesanyja egy nap vérszemet kap, és felismeri a közösségi média erejét. YouTube-csatornát indít a lányáról, és egy brancsnyi gyereket castingol mellé, akik „The Squad” néven lesznek híresek. A biznisz berobban, Piper a csúcson több mint félmillió dollárt keres havonta a tartalmaival. A 9-13 éves gyerekek egész nap dolgoznak, van, hogy napi 12 videót rögzítenek. 2022-ben az osztag 11 volt tagja pert indított Smith és Hill ellen, azt állítva, hogy megsértették a gyermekmunkára vonatkozó törvényeket, emellett „helytelen, sértő és bántalmazó bánásmódban” részesültek, beleértve Tiffany „vadul sértő és szexuálisan egyértelmű megjegyzéseit”.

Összességében Tiffany betegre kereste magát saját és mások gyerekein – utóbbiak pedig jóval kevesebb pénzt láttak viszont, mint amennyi megillette volna őket. A most 17 éves Piper azóta is gyártja az egyre pikánsabb tartalmakat – a gépezet a sorozat után is működik tovább.

Mindig is voltak „kidfluencerek”

De most tekintsünk is el a sorozat elemzésétől, és foglalkozzunk inkább a jelenséggel – mert abban bizony semmi új keletű nincs. Már Macaulay Culkin, Britney Spears vagy Michael Jackson példája is bebizonyította, hogy kamerák előtt felnőni borzasztóan nagy teher. A gyerekszínészek és -énekesek már a közösségi média előtt is küzdöttek a hírnév és a reflektorfény nyomásával – sokan el is vesztették a harcot. Eltűnt a magánéletük, megszűnt a gyerekkoruk, helyét pedig átvette egy állandó műlelkesedés és kamumosoly – pont mint a kidfluencerek tartalmaiban.

A lényeg tehát maradt, csak a formátum változott: ház előtt tolakodó rajongókból, okostelefon mögött ülő követők, a menedzserekből pedig pénz és figyeleméhes anyukák lettek.

De kik is a mai kor „kidfluencerei” pontosan? 

Ők azok a gyerekek, akik a közösségimédia-csatornákon gyermekközpontú tartalmak létrehozásával jelentős online követőkre tettek szert. A gyerekek aligha a tulajdonosok és döntéshozók a platformjaik mögött: többnyire szüleik irányítják és bátorítják őket.

Az elmúlt 7-10 évben a gyerektartalmak egyre népszerűbbé váltak, különösen más fiatalok körében. A leggyakoribb tartalomtípusok közé tartoznak a gameplayek (játékismertetők) és a gyermekek életét dokumentáló napi videóblogok (vlogok). Ezek a videók magas nézettségének köszönhetően könnyen pénzzé tehetők márkaszerződések és szponzorációk révén. 

Ez az egész több szempontból is problémás:

• Ezek a gyerekek nem kapják meg azt az önállóságot, hogy eldöntsék, mennyi információt szeretnének megosztani magukról az interneten. Az online közzétett információk örökre ott maradnak, ami nagyon megnehezíti, hogy életük későbbi szakaszában újra megteremtsék a magánélethez való jogukat.

• Jelenleg nincsenek olyan gyermekmunkára vonatkozó szabályok, amelyek megvédik a gyerekeket a közösségi médiában töltött hosszú munkaóráktól. A szigorú szabályozás hiánya megkönnyíti a gyermekek esetleges kizsákmányolásának kockázatát.
• Azzal a nyomással való megküzdés, hogy egy nagy közönség számára példaképnek kell lenniük, és ki vannak téve a lehetséges negatív megjegyzéseknek, súlyosan befolyásolhatja a gyermekek önképét és önbecsülését, ez pedig súlyos lelki problémákhoz, traumákhoz vezethet.

A fenti aggályokat sajnos sokan nem veszik komolyan. Ennek egyik oka véleményem szerint az, hogy az influenszerkedésre és a tartalomgyártásra még mindig nem tekintünk munkaként. A Y és az X generáció már kívülálló szemmel követte végig az influenszerek tömeges megjelenését, és a legtöbben szerencsés ingyenélőknek tartják őket. Márpedig ha a tartalomgyártás nem munka, akkor a kidfluencerség sem gyerekmunka = bármilyen életkorú gyerek vígan csinálhatja.

Persze legyünk őszinték: a közösségi médián keresztül történő állandó jövedelemszerzés gondolata érthetően vonzó forgatókönyv. Nem kell ahhoz rossz anyának, lenni, hogy azt akard, a gyereked szépségére, tehetségére mindenki felfigyeljen. Azonban mindenkinek, aki lehetővé teszi és bátorítja a gyermekeket arra, hogy tartalmakat tegyen közzé magáról, tisztában kell lennie azzal, hogy ezzel komoly veszélynek teszi ki a gyermekét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• gyerekmunka
• influenszer
• kamu
• netflix
• Gyerek